Keserves évek várhatnak Erdoganra és illiberális rendszerére

Aligha nevezhető véletlennek, hogy Recep Tayyip Erdogan török elnök is azon kevesek közé tartozik, akik nem fejezték ki azonnal gratulációjukat novemberben a frissen megválasztott amerikai elnöknek, Joe Bidennek. A török illiberális vezér az eredmények nyilvánosságra hozatala után csak három nappal gratulált leendő amerikai kollégájának egy igen visszafogott üzenetben, melyben a politikus az együttműködés szükségességét hangsúlyozta. Erdogan visszafogottságának persze bőven voltak okai: Biden az elmúlt években többször is kritizálta a török vezetőt, szenátorként pedig számos olyan határozatot szavazott meg, amelyek ellentétesek a török kormány érdekeivel. Most pedig úgy látszik, hogy Erdogan és csapata nem egykönnyen fogja megbékíteni az amerikaiakat, így az elkövetkezendő években számos diplomáciai csörtét láthatunk a két nagy hatalmú vezető között.

A török-amerikai kapcsolatok persze már jó ideje nem mondhatók felhőtlennek. Emlékezetes: míg a szovjet blokk összeomlása előtt Washington kitűnő kapcsolatokat ápolt Ankarával, a hidegháború lezárása után a kis-ázsiai ország egyre érdektelenebbé vált számára. A két ország viszonya azonban igazán csak azután vált egyre fagyosabbá, hogy Erdogan megjelent a színen, aki nem csak az oszmán birodalmi álmaival vált egyre kellemetlenebbé, hanem önjáróságával is, amit ebben a cseppet sem békés térségben tanúsított – elég csak a szíriai iszlamisták támogatására gondolni. Az Obama-adminisztráció mandátumának végére aztán egészen megromlott ez a viszony: ekkor, 2016 júliusában került sor a törökországi puccskísérletre, ami után a török hatóságok Fethullah Gülen imámot nevezték meg fő felelősnek. De hiába kérte többször is Ankara, hogy a muszlim hitszónokot adják ki Törökországnak, Washington sehogy nem állt kötélnek.