A közösségi hálókon folyó politikai vitákat olvasva, a közbeszédet hallva gyakran érezhetjük azt, hogy sokszor felnőtt emberek egészen gyerekesen gondolkodnak a politikáról, nem kellően fejlett a lényeglátásuk. Leragadnak a felszínes, látványos populizmusnál, és nem képesek összefüggésekben gondolkodni, mérlegelni és elemezni – a politikatudomány politikai infantilizmusnak nevezi ezt a jelenséget. Tényleg ennyire rossz a helyzet? Bojár Gábor írása.
Nem vagyok politológus, nem hiszem, hogy a legalkalmasabb lennék ennek a társadalompszichológiai jelenségnek vélt folyamatnak az elemzésére. De például az a tény is, hogy egy nem erre hivatott szakember véleményét kérdezik egy bonyolult szociológiai kérdésben, arra utal, hogy irreális elvárásaink vannak. Nemcsak velem, de főleg a szavazókkal szemben.
• Saját, természetszerűen szubjektív véleményünket hajlamosak vagyunk tényként érezni és így is kommunikálni
• A szavazók nagy többsége ugyanis nem racionális, hanem alapvetően érzelmi alapon dönt
A teljes cikket a Magyar Hang december 22-én megjelent karácsonyi dupla számában találja. Vegye meg nyomtatott kiadásunkat, vagy olvassa el a cikket a Magyar Hang Plusz felületén online!
Olvassa el a teljes cikket online, Magyar Hang Plusz előfizetéssel! Egy hónap csak 1690 forint!
ElőfizetekMár előfizettem, belépek Beléptem, elolvasom a cikket!