Menü


Tényleg betegség a túlsúly, amit lehet gyógyítani?

Tényleg betegség a túlsúly, amit lehet gyógyítani?
A Wegovy automata injekciós fecskendői (Fotó: Novo Nordisk)

Az utóbbi hónapokban több gyógyszer is híressé vált, amelyik az elhízást gyógyítja – mégpedig sok esetben elképesztő hatékonysággal. Persze ahhoz, hogy „gyógyítani” lehessen egy állapotot, annak betegségnek kell lennie. De vajon betegség-e az elhízás (akár életmódbeli, akár öröklött faktorokra vezethető vissza), vagy csak az érintett személy helytelen viselkedésének természetes következménye? Az elhízásgyógyszerek minden bizonnyal a következő évek-évtizedek sok milliárd dollárt termelő csodaszerei lesznek, de fogadtatásuk jól mutatja a túlsúly (vagy kövérség, ha szándékosan dacolunk a politikai korrektséggel) megítélésében megszilárdult frontvonalakat. Valaki megváltásként várja őket, mások pedig az elhízottak lustaságát, akaraterejük hiányát ostorozzák általuk.

Az elhízás valószínűleg a fejlett nyugati világ legelterjedtebb és leghalálosabb betegsége, és ahogy a harmadik világ mindent megtesz, hogy átvegye a nyugati életformát (akár adottak ennek anyagi feltételei, akár nem), náluk is meredeken emelkedik az elhízottak száma – és ezzel gyakorlatilag minden, a halálozások többségéért felelős krónikus betegség, a szív- és érrendszeri betegségektől a diabéteszen keresztül a rákig. Merthogy nehezen lehet olyan gyakori halálos betegséget mondani, amelyben az egészségtelenül magas testsúly ne játszana központi szerepet.

A WHO adatai szerint az elhízottak száma megháromszorozódott világszerte a hetvenes évek óta. Jelenleg több mint kétmilliárd ember (az emberiség negyede) túlsúlyos, és közöttük vagy 700 millióan elhízottak (ami a súlyosabb állapot). A felnőttek között még rosszabb ez az arány: a 18 éven felüliek több mint negyven százaléka túlsúlyos. De ezek az adatok valójában túl szépek a nyugati világ szörnyű valóságához képest, hiszen Afrika, illetve Kelet-Ázsia adatai javítják őket. Magyarországon a KSH szerint a 15 évesnél idősebb embereknek csupán 39 százaléka számít normál testsúlyúnak. A maradékból 3 százalék sovány, magyarul az emberek majdnem hatvan százaléka túlsúlyos vagy elhízott – a férfiak majdnem kétharmada, a nők több mint fele esik ebbe a kategóriába.

Erről szól még a cikk

• Milyen gyógyszerekkel zajlanak most a kísérletek?
• Mennyibe kerülhet mindez?
• És mi történik, ha valaki abbahagyja a szedését?

A teljes cikket a Magyar Hang hetilap július 7-én megjelent, 2023/27. számában találja. Vegye meg nyomtatott kiadásunkat, vagy olvassa el a cikket a Magyar Hang Plusz felületén online!

Csatlakozzon a Magyar Hang +Pluszhoz!


Szerezzen ezzel korlátlan hozzáférést a Hang.hu-n fizetőkapu mögött megjelenő összes tartalomhoz, reklámmentesen. Minőségi saját tartalom, riportok, interjúk, elemzések – ezek várnak Önre!

Molnár Csaba  

A Magyar Hang tudományos újságírója. Biológusként doktorált, Marie Curie-ösztöndíjasként kutatott az Egyesült Királyságban, majd az újságírásra váltott. A tudományos újságírásban létező összes jelentős díjjal, közöttük az Akadémiai Újságírói Díjjal is kitüntették.

A szerző további cikkei
HM 2025. január 25., 14:04

Egy hódmezővásárhelyi cukrászda már „Bindzsisztán-szeletet” árul, de ennek Majka nem örül

A rapper szerint megsértették ezzel szerzői és személyiségi jogait, ezért jogi eljárást kezdeményez.
Magyar Hang 2025. január 25., 14:00

Hangosítunk – Majka elér a Fidesz szavazóihoz is

Hogyan „vagánykodnak” országgyűlési képviselők azzal, hogy mennyi a szegény ember a körzetükben? Miként áradhat vagy csoroghat be a Tisza a legszegényebb régiókba? Hallgassa meg Ön is lapajánló podcastunkat!
HM 2025. január 25., 12:58

Vitézy Dávid: Nahát, Szentkirályi Alexandra épp Lázár Jánost állítja pellengérre?

A Fidesz politikusa rácsodálkozott arra, mennyire szemetes a rákosrendezői terület. Annak ellenére is, hogy ennek rendbetételét még épp az építési és közlekedési miniszter ígérte meg tavaly.
Magyar Hang 2025. január 25., 12:32

A MÁV szerint kevesebb bliccelő volt tavaly

Összesen csaknem 139 millió forint érkezett be a büntetésekből a vasúttársasághoz 2024-ben.
HM 2025. január 25., 12:07

Videón a pillanat, amikor az izraeli túszok családtagjai megtudják, hogy szeretteik úton vannak haza

Arról is felvételt közöltek, amint a túszokat átadja a Vöröskereszt az Izraeli Védelmi Erőknek.
Magyar Hang 2025. január 25., 11:36

Katasztrófavédelem: Több robbanás okozhatta a ferencvárosi lakástüzet

Az ügyben megkezdődött a tűzvizsgálat.
Piotr Wójcik 2025. január 25., 11:30

Mi védi a lengyel kleptokráciát attól, hogy magyar típusú oligarchiává váljon?

Még ha a PiS célja az is volt, hogy a magyar mintára létrehozzon egy oligarchiát, a végeredmény az lett, hogy tovább erősítette az állam pozícióját.
Hutter Marianna 2025. január 25., 10:23

Újabb négy izraeli túszt engedett el a Hamász

Négy katonanőt adtak át a helyi Vöröskereszt munkatársainak, akik 477 nap után szabadultak.

Tényleg betegség a túlsúly, amit lehet gyógyítani?

Tényleg betegség a túlsúly, amit lehet gyógyítani?
A Wegovy automata injekciós fecskendői (Fotó: Novo Nordisk)

Az utóbbi hónapokban több gyógyszer is híressé vált, amelyik az elhízást gyógyítja – mégpedig sok esetben elképesztő hatékonysággal. Persze ahhoz, hogy „gyógyítani” lehessen egy állapotot, annak betegségnek kell lennie. De vajon betegség-e az elhízás (akár életmódbeli, akár öröklött faktorokra vezethető vissza), vagy csak az érintett személy helytelen viselkedésének természetes következménye? Az elhízásgyógyszerek minden bizonnyal a következő évek-évtizedek sok milliárd dollárt termelő csodaszerei lesznek, de fogadtatásuk jól mutatja a túlsúly (vagy kövérség, ha szándékosan dacolunk a politikai korrektséggel) megítélésében megszilárdult frontvonalakat. Valaki megváltásként várja őket, mások pedig az elhízottak lustaságát, akaraterejük hiányát ostorozzák általuk.

Az elhízás valószínűleg a fejlett nyugati világ legelterjedtebb és leghalálosabb betegsége, és ahogy a harmadik világ mindent megtesz, hogy átvegye a nyugati életformát (akár adottak ennek anyagi feltételei, akár nem), náluk is meredeken emelkedik az elhízottak száma – és ezzel gyakorlatilag minden, a halálozások többségéért felelős krónikus betegség, a szív- és érrendszeri betegségektől a diabéteszen keresztül a rákig. Merthogy nehezen lehet olyan gyakori halálos betegséget mondani, amelyben az egészségtelenül magas testsúly ne játszana központi szerepet.

A WHO adatai szerint az elhízottak száma megháromszorozódott világszerte a hetvenes évek óta. Jelenleg több mint kétmilliárd ember (az emberiség negyede) túlsúlyos, és közöttük vagy 700 millióan elhízottak (ami a súlyosabb állapot). A felnőttek között még rosszabb ez az arány: a 18 éven felüliek több mint negyven százaléka túlsúlyos. De ezek az adatok valójában túl szépek a nyugati világ szörnyű valóságához képest, hiszen Afrika, illetve Kelet-Ázsia adatai javítják őket. Magyarországon a KSH szerint a 15 évesnél idősebb embereknek csupán 39 százaléka számít normál testsúlyúnak. A maradékból 3 százalék sovány, magyarul az emberek majdnem hatvan százaléka túlsúlyos vagy elhízott – a férfiak majdnem kétharmada, a nők több mint fele esik ebbe a kategóriába.

• Milyen gyógyszerekkel zajlanak most a kísérletek?
• Mennyibe kerülhet mindez?
• És mi történik, ha valaki abbahagyja a szedését?

A teljes cikket a Magyar Hang hetilap július 7-én megjelent, 2023/27. számában találja. Vegye meg nyomtatott kiadásunkat, vagy olvassa el a cikket a Magyar Hang Plusz felületén online!

Csatlakozzon a Magyar Hang +Pluszhoz!


Szerezzen ezzel korlátlan hozzáférést a Hang.hu-n fizetőkapu mögött megjelenő összes tartalomhoz, reklámmentesen. Minőségi saját tartalom, riportok, interjúk, elemzések – ezek várnak Önre!

Molnár Csaba  

A Magyar Hang tudományos újságírója. Biológusként doktorált, Marie Curie-ösztöndíjasként kutatott az Egyesült Királyságban, majd az újságírásra váltott. A tudományos újságírásban létező összes jelentős díjjal, közöttük az Akadémiai Újságírói Díjjal is kitüntették.

A szerző további cikkei
Ugrás az oldal tetejére