Az utóbbi hónapokban több gyógyszer is híressé vált, amelyik az elhízást gyógyítja – mégpedig sok esetben elképesztő hatékonysággal. Persze ahhoz, hogy „gyógyítani” lehessen egy állapotot, annak betegségnek kell lennie. De vajon betegség-e az elhízás (akár életmódbeli, akár öröklött faktorokra vezethető vissza), vagy csak az érintett személy helytelen viselkedésének természetes következménye? Az elhízásgyógyszerek minden bizonnyal a következő évek-évtizedek sok milliárd dollárt termelő csodaszerei lesznek, de fogadtatásuk jól mutatja a túlsúly (vagy kövérség, ha szándékosan dacolunk a politikai korrektséggel) megítélésében megszilárdult frontvonalakat. Valaki megváltásként várja őket, mások pedig az elhízottak lustaságát, akaraterejük hiányát ostorozzák általuk.
Az elhízás valószínűleg a fejlett nyugati világ legelterjedtebb és leghalálosabb betegsége, és ahogy a harmadik világ mindent megtesz, hogy átvegye a nyugati életformát (akár adottak ennek anyagi feltételei, akár nem), náluk is meredeken emelkedik az elhízottak száma – és ezzel gyakorlatilag minden, a halálozások többségéért felelős krónikus betegség, a szív- és érrendszeri betegségektől a diabéteszen keresztül a rákig. Merthogy nehezen lehet olyan gyakori halálos betegséget mondani, amelyben az egészségtelenül magas testsúly ne játszana központi szerepet.
A WHO adatai szerint az elhízottak száma megháromszorozódott világszerte a hetvenes évek óta. Jelenleg több mint kétmilliárd ember (az emberiség negyede) túlsúlyos, és közöttük vagy 700 millióan elhízottak (ami a súlyosabb állapot). A felnőttek között még rosszabb ez az arány: a 18 éven felüliek több mint negyven százaléka túlsúlyos. De ezek az adatok valójában túl szépek a nyugati világ szörnyű valóságához képest, hiszen Afrika, illetve Kelet-Ázsia adatai javítják őket. Magyarországon a KSH szerint a 15 évesnél idősebb embereknek csupán 39 százaléka számít normál testsúlyúnak. A maradékból 3 százalék sovány, magyarul az emberek majdnem hatvan százaléka túlsúlyos vagy elhízott – a férfiak majdnem kétharmada, a nők több mint fele esik ebbe a kategóriába.
Erről szól még a cikk
• Milyen gyógyszerekkel zajlanak most a kísérletek?
• Mennyibe kerülhet mindez?
• És mi történik, ha valaki abbahagyja a szedését?
A teljes cikket a Magyar Hang hetilap július 7-én megjelent, 2023/27. számában találja. Vegye meg nyomtatott kiadásunkat, vagy olvassa el a cikket a Magyar Hang Plusz felületén online!
Csatlakozzon a Magyar Hang +Pluszhoz!
Szerezzen ezzel korlátlan hozzáférést a Hang.hu-n fizetőkapu mögött megjelenő összes tartalomhoz, reklámmentesen. Minőségi saját tartalom, riportok, interjúk, elemzések – ezek várnak Önre!