„Korábban soha nem akartam ifjúsági regényt írni meleg főhőssel, de most már nagyon szeretnék”

Vannak bizonyos hívószavak, a kormány pedig kihasználja, hogy ezekre az emberek rezonálnak. Vannak, akiknek ha azt mondják, „antikommunista” vagy épp „keresztény”, onnantól a szemüket is kilophatják, akkor is hinni fognak a kormánynak – erről is beszélt a Magyar Hangnak adott interjújában Kiss Judit Ágnes. Az írónő szerint nagyon sok embert meg lehet szerezni a homofób szólamokkal is. Az lehet a homofóbia mögött: az életem rossz, de legalább van valaki, akit lenézhetek. „De legalább nem vagyok buzi.” – Nálam az egésszel azt érték el, hogy korábban soha nem akartam ifjúsági regényt írni meleg főhőssel, de most már nagyon szeretnék – fűzte hozzá.

Beszélt arról is, hogy a rendszerváltás után alakult ki a „mi” és a „ti” ellentétpárja, a mieink és a tieitek. Pedig nem lesz feltétlenül oké valami még akkor sem, ha úgymond az én védelmemre teszik. – Amikor Pankotai Lili ominózus szövege elhangzott, nekem az nem tetszett. Kaptam is emiatt hideget-meleget, hogy hogyan gondolhatom így. Pedig nem fog attól bejönni, hogy az „enyéim” azt mondják – mondta, kiemelve, hogy ettől még elítéli, amit az iskolában műveltek vele.

• Mi miatt lehetnek sokan ennyire ráfeszülve a melegek témájára?
• Mit tud mondani egy olyan kereszténynek, aki azt mondja, nem a meleg emberrel van gondja, viszont a Biblia a megélését bűnnek tekinti? 
• Van olyan közeg, amelyben zavarná egy szövege felhasználása?
• Mennyire fontos a megbocsátás, a kegyelem?