A rendkívüli állapot hétköznapisága

Ahogy az élet minden területén, úgy a politikában is előállhatnak váratlan helyzetek, amelyekre nem lehet előre felkészülni. Kérdés azonban, hogy egy háború kitörése ezek közé tartozik-e. Még ha meg is adatik egy generációnak, hogy viszonylag hosszú ideig békében és biztonságban éljen, akkor is készülnie kell arra, hogy a háború véres valósága bármikor visszatérhet. Ez alól Magyarország sem kivétel, és mi készülünk is erre: ezért tartunk fenn például békeidőben hadsereget (igaz, a mindenkori Kövér Lászlók dédelgetett álma, a kötelező sorkatonaság nélkül).

Éppen ezért súlyos szegénységi bizonyítványt állít ki bármely alkotmányozó hatalomról, ha olyan alaptörvényt fogad el, amely nem ad megfelelő eszközöket a kormányzatnak ahhoz, hogy háborús helyzetben teljesíteni tudja az állam egyik legalapvetőbb feladatát: saját polgárainak megvédését. Ha Magyarország alaptörvényét egy pillanatra is komolyan vesszük, annak a most elfogadott tizedik módosítása pontosan ilyen szegénységi bizonyítványt állít ki a Fideszről. Amennyiben ugyanis a „szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus” mint egyfajta háborús helyzet különleges jogrendet igényel, azt ugyanígy előre lehetett és kellett volna látni, és ennek megfelelő szabályozást alkotni. Az alkotmányozói mulasztást egyedül az mentené, ha az épp zajló fegyveres konfliktusnak olyan előre nem látható következményei lennének, amelyek kormányzati kezelését az alaptörvény nem teszi lehetővé. Ám az ukrajnai háború kapcsán ilyen vonatkozásokról nem tudunk, így vagy az alaptörvény volt eleve kontármunka, vagy a módosítása volt teljesen indokolatlan.

• Ismét Európa legnagyobb parlamenti felhatalmazással rendelkező kormánya érzi úgy, hogy nem elég a kétharmad.
• Hétköznapivá vált a rendkívüli állapot.

A teljes cikket a Magyar Hang június 3-án megjelent, 2022/23. számában olvashatja el. Vegye meg nyomtatott kiadásunkat, vagy olvassa el a cikket a Magyar Hang Plusz felületén online!