A tahók ideje

„A Gonosz visszatérésére mindig van lehetőség. Egy ekkora tahó legyen a világ legnagyobb hatalmának és a II. világháború utáni kultúra és civilizáció vezetője. Ez valami… nem tudom, hogy mi… azt akartam mondani, hogy történelmi véletlen, de lehet, hogy ezt érdemeljük. Tehát, hogy ennyire felelőtlenül, minden erőfeszítés nélkül, attól való megriadásunkban, hogy Úristen, bizonytalanságban élek, beengedjük egy ilyen helyre ezt a tahót, valami egészen elképesztő!”

A szó szerinti idézet Krasznahorkai Lászlótól, a január elején 70-ik születésnapját ünneplő Nemzetközi Man Booker-díjas írótól, a Sátántangó és más felejthetetlen regények szerzőjétől való, aki tavaly év végén, Friderikusz Sándor podcast-műsorában válaszolt ezzel a pár mondattal a műsorvezető azon felvetésére, hogy idén Donald Trump visszatérhet az Egyesült Államok élére. Azt hiszem, sokak véleményét mondta ki a neves magyar író, aki számos irodalmi díj tulajdonosa, színvonalas szakmai akadémiák tagja, nem mellesleg szinte minden évben az irodalmi Nobel-díj várományosai között emlegetik a nevét nívós irodalmi szaklapok, tehát állásfoglalását nyugodtan tekinthetjük mérvadónak: nem négy feles után, nem disznóperzselés közbeni rokoni vita szülötte e karcos megnyilvánulás. A fél világ remeg (akár azt is mondhatjuk, a világ józanabbik fele) ennek a bohócba oltott politikus-utánzatnak az újrázása miatt, ezt is nyugodtan leírhatjuk. A nem józanabbik fele pedig áhítattal várja a valóban tahó megnyilvánulásairól elhíresült egyciklusos Trump visszatérését. Közéjük tartozik a magyar miniszterelnök is és hű udvartartása, akiket még az sem riaszt vissza ettől a hegymagasnyi pojácától, hogy az a közelmúltban vérig sértette miniszterelnökünket azzal, hogy Törökország első emberének nevezte őt. Senki nem háborodott fel, senki nem tiltakozott, még Bayer Zsolt sem, ő valószínűleg azon nyomban egy marék nyugtatóval állta útját a száján már-már kibukó mocsokáradatnak.