300-zal száguldó vonatok a Budapest–Bécs vonalon?

December közepén helyreállt a közlekedés a Magyarország legforgalmasabb vasútvonalának számító 1-es fővonalon, amelynek a Biatorbágy és Szárliget közötti 29 kilométeres szakaszán sürgető felújítást végeztek el. A magyar főváros és Bécs között is összeköttetést teremtő vonalon augusztusban rendeltek el előbb 100 kilométer per órás sebességkorlátozást a pálya állapotának felgyorsult romlása miatt. Az ügy politikai hullámokat vetett, sőt, Lázár János építési és közlekedési miniszter kezdeményezte a MÁV egyik vezérigazgató-helyettesének felmentését is. A korlátozás veszélybe sodorta a nemzetközi menetrend betartását, így rohamtempóban kezdődött a forrás előteremtése. A miniszter és a vasúttársaság közötti üzengetés az év emlékezetes esetei közé tartozik: a MÁV vezetése ne okoskodjon, „hanem csinálják azt, amire utasítottam őket” – jelentette ki egy alkalommal Lázár. Mindenesetre Mosóczi László MÁV-vezéren nem fogott a botrány: a napokban őt nevezték ki az összeolvadó MÁV–Volán-csoport közös vezérigazgatójának.

A Biatorbágy és Szárliget közötti három hónapos munka azonban nem fejlesztésről szólt, csupán egy nagyszabású karbantartást végeztek. Ennek révén a korábbi állapotába építették vissza a pályát 32,5 milliárd forintért (némi utómunkát majd tavasszal végeznek el). Év végétől, év elejétől járhatnak ismét 140-es sebességgel a vonatok, addig még lesznek késések. Ez a sebesség is elmarad azonban a vonal jobb állapotú szakaszain lehetséges 160-as tempótól – úgy tudjuk, csak ezen a vonalon járnak vonatok ilyen gyorsan az országban –, viszont még ez utóbbi sem gyorsvasúti tempó.

A Budapest–Bécs-vonalra rövid és hosszú távú fejlesztési tervek egyaránt készültek. Egy magyar–osztrák egységes vonatbefolyásoló rendszer kiépítése már folyamatban van, a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó R-Kord Kft. dolgozik rajta 24 milliárd forintért. Mint Vitézy Dávid közlekedési szakembertől – korábbi közlekedési államtitkártól – megtudtuk: ennek révén a szerelvények megállás nélkül léphetik át majd a határt, ezzel 15 perccel csökkentve a két főváros közötti menetidőt, ha minden szükséges beavatkozás elkészül. Vitézy ugyanakkor azt mondta, a munkának már el kellett volna készülnie. A MÁV ezzel kapcsolatban azt közölte: az első ütem próbaüzeme elkezdődött; a második rész befejezésével 2024 második felére kalkulálnak.

• Milyen rövidtávú fejlesztés lendíthetne még a menetidőn?
• Milyen fejlesztési koncepció készült a a Komárom–Almásfüzitő szakaszra?
• Miért lenne szükség két új vágányra Kelenföld és Törökbálint között? Hogyan áll ennek a beruházásnak az előkészítése?
• Mit adhatna az egyelőre megvalósíthatósági atnulmányokon létező gyorsvasút az országnak Vitézy Dávid közlekedési szakember szerint?
• Milyen beruházás folyik jelenleg az 1-es vasútvonalon?