Nagy becsben őrzök egy kissé megkopott fadobozt, tele régi családi fényképekkel közeli családtagokról, pillanatfelvételeket Amerikába kivándorolt távoli rokonokról, de olyan emberektől is vannak benne személyes dokumentumok, akikhez ugyan semmilyen rokoni szál nem fűz, mégis életem fontos részei. Nagyszüleimet épp hetven éve költöztették be abba a belvárosi lakásba, ahol most mi élünk a férjemmel.
A nőiruha-kereskedő Seiner Imrének és családjának egyik napról a másikra kellett életét megosztania két fiatal munkásemberrel (nagypapám pék volt, nagymamám szolgálólány) és gyermekeikkel, majd érkezett melléjük még egy idegen család. A lakást felszabdalták, az egykori cselédszoba lett nagyszüleim hajléka, de kaptak egy részt a nagykonyhából is. Öt évet laktak együtt társbérletben, jó viszonyt ápoltak egymással, de Seineréknek érthető módon nem volt maradása. 1956-ban egyetlen bőrönddel hagyták maguk mögött otthonukat és az országot.
A teljes cikket a Magyar Hang június 4-én megjelent, 2021/23. számában, annak is az Időgép mellékletében olvashatja el. Vegye meg nyomtatott kiadásunkat, vagy olvassa el a cikket a Magyar Hang Plusz felületén online!
Olvassa el a teljes cikket online, Magyar Hang Plusz előfizetéssel! Egy hónap csak 1690 forint!
ElőfizetekMár előfizettem, belépek Beléptem, elolvasom a cikket!
