Januárban fontos – negatív – határt tört át a hazai foglalkoztatás. A KSH adatai szerint 4,7 millió alá esett a munkában állók száma az év első hónapjában, de a tavaly november és idén január közötti három hónapban is csak 4,718 millióan dolgoztak, ami 22 ezerrel marad alatta a 2023 negyedik negyedévében mért adatnak, a szeptemberi csúcshoz képest pedig már hatvanezer fő a lemaradás. Vagyis a tavalyi recessziós év gyenge teljesítménye a munkaerőpiacon is nyomot hagyott. A foglalkoztatottság csökkenésével párhuzamosan a munkanélküliségi ráta is növekedésnek indult, a november-január közötti időszakban a mutató 4,6 százalékra emelkedett, ami jelentősen magasabb a korábbi négy százalék körüli értékhez képest.
– A KSH legfrissebb munkanélküliségre vonatkozó statisztikái szerint érdemi változás zajlik a hazai munkaerőpiacon, és nem a kedvező fajtából – olvasható Virovácz Péter elemzésében. Az ING Bank vezető gazdasági elemzője arra is felhívja a figyelmet, hogy az elmúlt bő egy év válsága nem ment végbe teljesen észrevétlenül a munkaerőpiacon. A munkanélküliségi ráta esetében a romlás már hosszabb ideje tart, és leszámítva egy 2023. nyári (szezonális) javulást, 2022 tavasza óta lassú, trendszerű romlás látszik a munkanélküliségi mutatóban. A havi adatokat vizsgálva hasonlóan romló tendencia fedezhető fel. Virovácz szerint a vállalatok munkaerő-felvételi étvágya egyértelműen enyhülni látszik a gazdaság egészét vizsgálva. Az elemző szerint a statisztikákból az is kiderült, hogy azok, akik elveszítik az állásukat, fele részben ott is hagyják a munkaerőpiacot. Az elemző várakozása szerint a vázolt folyamat az év közepéig folytatódhat, és csak a második félévben várható valamiféle javulás.
– A covid utáni újraindulásnál gyakorlatilag teljes foglalkoztatottságról beszélhettünk azzal a kitétellel, hogy ennek az adatnak voltak magyar sajátosságai. Egyrészt a közmunka nem jelent teljes értékű munkavégzést, inkább nevezhetnénk aktív munkanélküliségnek. Másrészt területi és rétegsajátosságokat is felfedezhetünk ebben. Vagyis az ország bizonyos területein munka nélkül élőket nem lehet bevonni a munkaerőpiacra, és ugyanez igaz bizonyos rétegekre, a funkcionális analfabétákra – elemezte a friss adatokat Bod Péter Ákos közgazdász. A Corvinus közgazdászprofesszora lapunknak arról is beszélt, hogy ezeket a hatásokat erősítette fel a magyar gazdaság gyenge tavalyi éve. A recesszió következtében az egyik oldalon az alacsonyabb rendelésállománnyal rendelkező nagyobb vállalkozások csoportos leépítésekbe kezdtek, a másik oldalon pedig mind több kisvállalkozás zárja be kapuját, és emiatt kerülnek utcára alkalmazottaik. Ide tartoznak a belkereskedelemben, a szolgáltatásokban, a turizmusban tevékenykedő cégek.
• 50 éven felüli inaktívak 12 órás, nagy monotóniatűrést kívánó napi munkarendben?
• Miért könnyebb filippinó vendégmunkásokat behozni?
Olvassa el a teljes cikket online, Magyar Hang Plusz előfizetéssel! Egy hónap csak 1690 forint!
ElőfizetekMár előfizettem, belépek Beléptem, elolvasom a cikket!
