Hogyan lett Bajótnak angolai focicsapata?

Az egyik közmunkás asszony valahol a tizenegyes pontnál áll a bajóti focipályán, a másik a kezdőkör környékén, kezükben gereblye. Közöttük kétméterenként halomban áll a frissen kaszált gyom, végig az alapvonaltól egészen a félpályáig. A két „pályagondozón” kívül életnek semmi nyoma: a lelátót belepte a pókháló, a valamikori büfékabin porosodik, az eredményjelzőn egyetlen szám sincs, az egyik kapu kiforgatva hever a vízvezetékből készített kék-sárga korlát mellett. Nehéz elképzelni, hogy nem is olyan régen még gólkirályi serleget adott itt át a térség országgyűlési képviselője, Völner Pál. Vagy, ahogy a bajótiak emlegetik, „a Pali”. Ugyanis egy időben annyian jártak itt meccsre, hogy arra időnként csak úgy, minden különösebb apropó nélkül is kijárt „a Pali”.

Pedig az ezerhatszáz lelkes, Komárom-Esztergom megyei Bajótnak most is van csapata, az 1947- ben alapított, megyei III.-ban játszó Szikra SE. Ám azt kérték a szövetségtől, hogy minden meccsüket hadd játsszák idegenben. Az elénk táruló látvány csalóka, a hírek szerint ugyanis a pálya környéke nemcsak pusztul, fejlődik is: 104 milliós taotámogatásból húznak fel ide egy öltözőt azok helyett a konténerek helyett, amelyekben még a tavaszi szezonban öltöztek a szikrások, és amelyekben most ott fakul a mezük. Az akkori focisták ugyanis per pillanat nem szeretnének szülőfalujuk csapatában futballozni, helyettük most Magyarországon tanuló, angolai egyetemisták játszanak a bajóti színekben. Legutóbbi meccsükön 13–1-re kaptak ki, soraikban két bajóti játszott, de többet ők sem mennek már.

• Mi volt a gond a korábbi csapatnál?
• Mennyiben befolyásolja a helyi focit, hogy az iskolában már nincs felsőtagozat?
• Hogyan reagálnak az ellenfél szurkolói, amikor meglátják a fekete játékosokat?

A teljes cikket a Magyar Hang hetilap 2023/42. számában találja. Vegye meg október 26-ig kapható nyomtatott kiadásunkat, vagy olvassa el a cikket a Magyar Hang Plusz felületén online!