Hőszigeteléssel is enyhíthetnénk az orosz gázfüggést

Az Oroszország ellen hozott szankciók egyik sarkalatos pontja az energiaellátás: az EU szeretné minél hamarabb megszüntetni függőségét az orosz gáztól, így hazánk számára is prioritás az orosz energiahordozókról való mihamarabbi leválás. Ugyanakkor kevesen tudják azt, hogy Magyarország összes energiafelhasználásának nagyjából 40 százaléka az épületekhez köthető, ám lakóépületeink 70 százaléka nem megfelelő energiahatékonysági szempontból: a rossz nyílászárók, a korszerűtlen fűtőberendezések és a rosszul vagy egyáltalán nem hőszigetelt homlokzatok mellett a tetőn keresztül is rengeteg energia távozik feleslegesen.

Az Eurostat adatai szerint a magyar családiház állomány az uniós átlagnál 10 százalékkal több energiát fogyaszt négyzetméterenként. Ezzel hazánk a tíz fajlagosan legtöbbet fogyasztó uniós tagország között van. Sokat spórolhatna tehát Magyarország a hazai (lakó)épületek megfelelő mélységű energiahatékonysági felújításával már középtávon is: a hazai teljes éves földgázfogyasztás mintegy ötödét, 2 milliárd köbmétert. Ráadásul energiahatékonyságra az Európai Unió most minden eddiginél több uniós forrást nyújt. Látványos eredményt érhetnénk el már azzal is, ha nem rossz lakásfelújításokra dobjuk ki a pénzt, hanem megfelelően figyelembe vennénk az energiahatékonysági szempontokat.

• Az utóbbi években viszonylag sokan vágtak bele lakásfelújításba, de mi a baj ezekkel?
• Évente hány ingatlan energetikai mélyfelújítására lenne szükség?
• Beváltja-e a reményeket a jelenleg futó lakossági napelemes és fűtéskorszerűsítési pályázat?

A teljes cikket a Magyar Hang április 14-én megjelent, 2022/16. számában olvashatja el. Vegye meg nyomtatott kiadásunkat, vagy olvassa el a cikket a Magyar Hang Plusz felületén online!