Illegális kútfúrások: szélmalomharcnak bizonyult minden hatósági próbálkozás

Illegális kútfúrások: szélmalomharcnak bizonyult minden hatósági próbálkozás

Kút Szarvas külterületén

Szélmalomharcnak bizonyult minden próbálkozás az illegális kútfúrások ellen. A többszöri határidő-halasztás ellenére sem sikerült ugyanis rábírni a lakosságot az engedély nélküli kutak bejelentésére. A lakosok csak elenyésző számban kértek engedélyt kútjaiknak a jegyzőknél – derül ki az önkormányzatoktól lapunkhoz érkezett adatokból.

A második legnépesebb városnak számító Debrecenben például csupán 328 fúrt vagy ásott kút szerepel a nyilvántartásban, holott jelentős a külterületen és a kertségekben élők száma is. A polgármesteri hivatal szerint azonban a közelgő bejelentési határidő ellenére sem változott jelentősen a beadott kérelmek száma. Még szemléletesebb példa Miskolcé: 2019 óta mindössze 64 vízjogi fennmaradási engedélyt adtak ki, ebből 35-öt tavaly. A megelőző években akadt, amikor egy vagy két kút fúrására kértek engedélyt. A miskolci hivatalnál 93 lakossági kút regisztrálva, de kérdésünkre ezres nagyságrendűre becsülték a városban fúrt és ásott kutak számát. Az sem lenne meglepő, ha több tízezer ilyen létezne.

Ezen adatok fényében állítható: nem vezetett sikerre önbevalláson alapuló számbevétel. Egy szakemberekkel végzett átfogó állami vizsgálat alighanem komoly próba elé állította volna a hatóságokat. A lakosságot a hatósági nagyvonalúság nem motiválta a szabálykövetésre, hiszen az utólagos engedélyezés háztartásonként sok tízezer forintba került (volna) – ahogy a mulasztókra kiszabott büntetések is. Ráadásul a kutakkal szembeni szigorú fellépés felforgatta volna azt a 2010 utáni rendszerszemléletet is, aminek kontúrjait a vidéki portákon az otthoni pálinkafőzés legalizálása jelölt ki. Ebbe illeszkedett a bejelentési határidő folyamatos tologatása. Nem kizárt továbbá, hogy az érintettek – főként vidéki – körének nagysága miatt a politikai kockázatok is a könnyebb út felé terelték a jogalkotót.

• Milyen tervezettel javasolta a Magyar Mérnöki Kamara számba venni az illegális kutakat Magyarországon?
• Miért mondja a Magyar Vízkútfúrók Egyesületének elnöke, hogy öngólt lőtt a törvénymódosítással az országgyűlés?
• Milyen adat hiányzik majd a készülő vízkészletvédelmi térképről?
• Miként értékelik a pártok az elfogadott törvénymódosítást?

A teljes cikket a Magyar Hang hetilap június 23-án megjelent, 2023/25. számában találja. Vegye meg nyomtatott kiadásunkat, vagy olvassa el a cikket a Magyar Hang Plusz felületén online!