Lassú hátrálás

Két dolog zárható ki az uniós pénzek ügyében: az, hogy az ország maradéktalanul hozzájut az ebben a költségvetési ciklusban hozzáférhető teljes összeghez; és az, hogy a továbbiakban egyetlen eurócentet sem kapunk. A kormány és Brüsszel elhúzódó egyezkedése közben kiderült például, hogy a vártnál kedvezőbb növekedési adatok miatt százmilliárdokkal kevesebb jut a helyreállítási alapból, ugyanakkor a politikai észszerűségből és az uniós jogrendből kiindulva valószínűtlen forgatókönyv, hogy a következő években semmi sem érkezik hazánkba a – rendelkezésre álló több mint 3000 milliárd forintos hitelkerettel együtt – hozzávetőleg 15 ezer milliárd forintnyi összegből.

Különösen az Európai Parlamenten belül vannak olyan hangok, amelyek teljes zárolást követelnek, de ennek csekély a realitása. A „rendes” hét éves büdzséből járó csaknem 22 milliárd euróról zajlanak az egyeztetések, a helyreállítási alap 5,8 milliárdjánál viszont szorít az idő. Itt csak velünk nincs még egyezség, s ha azt az év végéig nem hagyják jóvá, az összeg 70 százaléka, nagyjából 1600 milliárd forint, végleg elvész.

• Miben számította el magát Orbán Viktor a választás éjszakáján mondott diadalittas beszédében?
• Miért folytatható már nehezebben a pávatánc?
• Segítene-e az új korrupciós hivatal?

A teljes cikket a Magyar Hang szeptember 9-én megjelent, 2022/37. számában találja. Vegye meg nyomtatott kiadásunkat, vagy olvassa el a cikket a Magyar Hang Plusz felületén online!