Már több a bizonytalan, mint a fideszes szavazó

Már több a bizonytalan, mint a fideszes szavazó

Pedagógusok és diákok tüntetése a Kossuth téren 2022. október 5-én (Fotó: Magyar Hang/Koncz Tamás)

Vihar előtti csend állapotában vagyunk – olvasható a Republikon Intézet novemberben megjelent elemzésében. Mit jelent ez pontosan? A tanulmány szerint a pártok támogatottsága befagyott, a preferenciák alig mozdultak az elmúlt hónapokban. Pedig a politikai szereplők már ráfordultak a startra annak ellenére, hogy a hivatalos kampányidőszak csak 2024 elején kezdődik. 

Lássuk először a számokat: a Fidesz-tábor hónapok óta tartó lemorzsolódása megtorpant, a teljes népesség 29 százaléka támogatja őket. A Demokratikus Koalíció nem tudott előrelépni nyár óta utcai kampányuk és Dobrev Klára országjárása ellenére, jelenleg 12 százalékon állnak. A Mi Hazánk továbbra is az ellenzék második legerősebb pártja, a teljes népesség 7 százalékának támogatását mondhatják magukénak. Bár L. Simon László menesztését saját sikerként könyvelték el, mérhető növekedés a támogatottságukban nem látható. A Momentum népszerűsége mélyponton, Donáth Anna „hazugságkultúrájával” szembeni kritikája ellenére sincs áttörés, támogatottságuk a teljes népesség körében 5 százalék körül mozog. Ugyanez igaz az MKKP esetében is, a kutyapárt bázisa is csökkent némileg. Az LMP az egyetlen, amely erősödni tudott, így a mérés szerint most a teljes népesség körében ugyan csak három, a pártot választók között viszont 5 százalékos a támogatottságuk, ezzel éppen bejutnának a parlamentbe, csakúgy, mint a szintén a küszöbön egyensúlyozó MSZP. A Jobbikot és a Párbeszédet az 5 százalékos határ alatt mérte a Republikon. A kisebb formációkat, mint például Vona Gábor Második Reformkor vagy Jakab Péter A Nép Pártján elnevezésű pártját egyelőre nem mérték, álláspontjuk szerint ezek a szervezetek jelenleg nem érik el a választók ingerküszöbét, nem részesei a napi politikai küzdelmeknek.

• Mit mutatnak a számok: melyik párt milyen támogatottságot élvez?
• 
Vajon a jövő nyári választásokon a bizonytalanok lesznek a mérleg nyelve vagy távol maradnak a szavazástól?
• 
Várható-e ellenzéki összefogás az önkormányzati, illetve az uniós választáson?
• 
Hogyan sikerült a Fidesznek növelnie legfőbb támogatóinak, a kemény magnak a számát a gazdasági nehézségek ellenére?
• Miért tűnnek apolitikusnak a fiatal szavazók?

A teljes cikket a Magyar Hang hetilap 2023/50. számában találja. Vegye meg december 21-ig kapható nyomtatott kiadásunkat, vagy olvassa el a cikket a Magyar Hang Plusz felületén online!

Már több a bizonytalan, mint a fideszes szavazó

Már több a bizonytalan, mint a fideszes szavazó

Pedagógusok és diákok tüntetése a Kossuth téren 2022. október 5-én (Fotó: Magyar Hang/Koncz Tamás)

Vihar előtti csend állapotában vagyunk – olvasható a Republikon Intézet novemberben megjelent elemzésében. Mit jelent ez pontosan? A tanulmány szerint a pártok támogatottsága befagyott, a preferenciák alig mozdultak az elmúlt hónapokban. Pedig a politikai szereplők már ráfordultak a startra annak ellenére, hogy a hivatalos kampányidőszak csak 2024 elején kezdődik. 

Lássuk először a számokat: a Fidesz-tábor hónapok óta tartó lemorzsolódása megtorpant, a teljes népesség 29 százaléka támogatja őket. A Demokratikus Koalíció nem tudott előrelépni nyár óta utcai kampányuk és Dobrev Klára országjárása ellenére, jelenleg 12 százalékon állnak. A Mi Hazánk továbbra is az ellenzék második legerősebb pártja, a teljes népesség 7 százalékának támogatását mondhatják magukénak. Bár L. Simon László menesztését saját sikerként könyvelték el, mérhető növekedés a támogatottságukban nem látható. A Momentum népszerűsége mélyponton, Donáth Anna „hazugságkultúrájával” szembeni kritikája ellenére sincs áttörés, támogatottságuk a teljes népesség körében 5 százalék körül mozog. Ugyanez igaz az MKKP esetében is, a kutyapárt bázisa is csökkent némileg. Az LMP az egyetlen, amely erősödni tudott, így a mérés szerint most a teljes népesség körében ugyan csak három, a pártot választók között viszont 5 százalékos a támogatottságuk, ezzel éppen bejutnának a parlamentbe, csakúgy, mint a szintén a küszöbön egyensúlyozó MSZP. A Jobbikot és a Párbeszédet az 5 százalékos határ alatt mérte a Republikon. A kisebb formációkat, mint például Vona Gábor Második Reformkor vagy Jakab Péter A Nép Pártján elnevezésű pártját egyelőre nem mérték, álláspontjuk szerint ezek a szervezetek jelenleg nem érik el a választók ingerküszöbét, nem részesei a napi politikai küzdelmeknek.

• Mit mutatnak a számok: melyik párt milyen támogatottságot élvez?
• 
Vajon a jövő nyári választásokon a bizonytalanok lesznek a mérleg nyelve vagy távol maradnak a szavazástól?
• 
Várható-e ellenzéki összefogás az önkormányzati, illetve az uniós választáson?
• 
Hogyan sikerült a Fidesznek növelnie legfőbb támogatóinak, a kemény magnak a számát a gazdasági nehézségek ellenére?
• Miért tűnnek apolitikusnak a fiatal szavazók?

A teljes cikket a Magyar Hang hetilap 2023/50. számában találja. Vegye meg december 21-ig kapható nyomtatott kiadásunkat, vagy olvassa el a cikket a Magyar Hang Plusz felületén online!