A kisebbségi magyarságnak még nagyobb érdeke is volt, mint a román többségnek, hogy mielőbb belépjen Románia a fontos nemzetközi szervezetekbe – mondja interjúnkban Markó Béla költő, korábbi politikus. Ez, úgy látja, védettséget is jelenthetett számunkra. A támogatásuknak pedig részükről elmondása szerint ára volt: „Azokban az években oktatási, nyelvhasználati, önkormányzati jogokat tudtunk kivívni, egészen jelentőseket. Elértük az államosított javak restitúcióját is. A közbirtokossági erdők, melyek sok százezer hektárt tesznek ki, nem kerültek volna vissza a volt tulajdonosaikhoz nélkülünk.”
A Neptun-ügyet ma is felemlegetők mit mondtak tulajdonképpen? - tette fel a kérdést. Hogy ne tárgyaljanak egyébről a románokkal, legyen dupla vagy semmi. Vagy mindent elérnek, vagy részeredményeket nem szabad elfogadni. Pedig a politika arról szól a meglátása szerint, hogy lépésről lépésre kell előre haladni. Ha másképp politizáltak volna, úgy tartja, máig a semminél tartanánk.
Szóba került az is, hogy a verseiből nem a közélet alakítója, a szónok tűnik ki. Hanem az ember, aki magába van zárva, egymagában szemlél mindent. Kívül marad a tömegen. – Lehet, hogy ez egyfajta kompenzálás is. (…) Magyar politikát művelni Romániában nem egy ideológiához való csatlakozás, hanem közösségi akarat képviselete. Ami az egyéniséget igényli, de közben vissza is szorítja. Lehet, hogy most azt élem meg a versben, amit politikusként háttérbe kellett szorítanom – fejtette ki.
• A költőség számított igazán, mintsem a politikuslét?
• Mit gondol a háború román és magyar értékeléséről, kezeléséről?
• Miért nem tudjuk Trianon témáját 2023-ban sem megfelelően kezelni?
Olvassa el a teljes cikket online, Magyar Hang Plusz előfizetéssel! Egy hónap csak 1690 forint!
ElőfizetekMár előfizettem, belépek Beléptem, elolvasom a cikket!
