– Lehet, hogy meglepő amit mondok, de a vizek halállományának az összetételét is meg kell vizsgálni, mert a jövőben az őshonos állományok védelme és a klímaváltozás hatásainak átvezetése érdekében a legtöbb helyen át kell alakítani ezt a szerkezetet. Egy másik, aktuális nagy munkánk volt a telepítési és a fogási adatok összegzése a tavalyi évről – nyilatkozta a Halászati Lapoknak Dérer István, a Magyar Országos Horgász Szövetség (Mohosz) elnökhelyettese, mint azt a 444.hu és a Pecaverzum is kiszúrta. Azután így folytatta: „Egyre világosabban látszik, hogy az éghajlatváltozásnak nagyon nagy vesztes halfajai vannak, gondolok elsősorban a csukára, ugyanakkor meg kell vizsgálni akár a tabuk ledöntésével is, hogy mit lehetne még telepíteni és hová, a szükséglet, az alkalmazkodóképesség, a kieső fajok kiváltásának igénye figyelembevételével. Lásd például az amurt, a csíkos sügért vagy a tokféléket.”
Az interjú készítője itt közbe vetette, hogy a törvény szerint természetes vizekbe csak őshonos halfajokat lehet telepíteni. Dérer erre azt válaszolta, „persze, jól tudjuk, de érdemes újrgondolni ezt a témakört”. Dérer szerint „A természetvédelemmel partneri viszonyban a jövőben át kell gondolni, hogy milyen víztípusba milyen halfajt érdemes telepíteni. Látni kell, hogy a valós társadalmi érdek nem minden esetben azonos a természet-, és környezetvédelmi érdekkel, de e tevékenységet a társadalom finanszírozza.”
• Mióta telepítenek Magyarországon idegenhonos halfajokat és miért?
• Hány halfaj telepítésével próbálkoztak már a Balatonnál?
• Hol van a helye az amurnak és a busának?
Olvassa el a teljes cikket online, Magyar Hang Plusz előfizetéssel! Egy hónap csak 1690 forint!
ElőfizetekMár előfizettem, belépek Beléptem, elolvasom a cikket!
