
Még nyolc hétig is elhúzódhat a kormányalakítás Lengyelországban, ennyi mozgástér van a rendszeren belül – erről beszélt megkeresésünkre Zgut-Przybylska Edit, a Lengyel Tudományos Akadémia Filozófiai és Szociológia Intézetének kutatója. A szakértő szerint viszont ezután nyilvánvalóan nem történhet más, minthogy Andrzej Duda államfő a mostani ellenzéket bízza meg a feladattal. Papíron a legtöbb mandátumot a Jog és Igazságosság (PiS) szerezte, így szokásjog szerint neki kínálják fel elsőként a kormányalakítási lehetőséget. Ráadásul Duda saját pártjáról is van szó, így még kevésbé lehet meglepő, hogy velük indít majd. A szakértő szerint viszont Jarosław Kaczyńskinek legfeljebb egyéni képviselők levadászására van lehetősége, koalíciót senki nem kíván kötni velük. Lehetőségként ott lett volna még a szélsőjobboldali Konföderáció, de még együttesen sem lenne meg a kormányalakításhoz szükséges számuk, szemben a konzervatív-liberális Polgári Koalícióval (KO), a centrista-kereszténydemokrata Harmadik Úttal (Trzecia Droga) és a Baloldallal (Lewica). A PiS 35,38 százalékot, a KO 30,70-et, a Harmadik Út 14,40-et, a Baloldal 8,61-et, a Konföderáció pedig 7,16-ot kapott. A 74,38 százalékos részvételi arány rekordméretűnek mondható.
A Polgári Koalíció a választási eredmény kapcsán azt közölte: Donald Tusk a legjobb eredményt érte el a parlamenti választások történetében. A korábbi kormányfő 538 634 szavazatot kapott a varsói körzetben, ahol egyéni jelöltként szerepelt a szavazólapokon.
• Befolyásolhatják-e ideológiai viták a koalíciós tárgyalásokat?
• Meglepődhettünk a végeredményen?
• Milyen lépéseket lehet várni elsőként az eddigi ellenzéktől?
Csatlakozzon a Magyar Hang +Pluszhoz!
Szerezzen ezzel korlátlan hozzáférést a Hang.hu-n fizetőkapu mögött megjelenő összes tartalomhoz, reklámmentesen. Minőségi saját tartalom, riportok, interjúk, elemzések – ezek várnak Önre!