Ötven éve, 1973 októberében kezdődött az olajválság, amikor az arab országok drasztikusan megemelték a nyersanyag árát, súlyos inflációt és gazdasági problémákat okozva a nyugati, illetve közvetetten a keleti, a Szovjetunió fennhatósága alá tartozó világban. Az árrobbanás szülte válságból végül mégis a Nyugat került ki győztesen, míg a periféria, a kommunista blokk, ha valamivel később is, de lényegében abba bukott bele.
A Szovjetunióval kialakított tervszerű együttműködésnek köszönhető, hogy nálunk nem került sor olyan, az energiafelhasználást korlátozó intézkedésekre, amilyeneket az olajválság a kapitalista országokra rákényszerített – írta a párt, az MSZMP lapja, a Népszabadság 1974. január 17-én. Alig fél évvel korábban az olaj világpiaci ára drasztikusan megemelkedett. Míg 1970-ben egy hordó olaj csak 1,8 dollárba, addig 1973 októberében már 5,11 dollárba, 1973 decemberében pedig 11,65 dollárba került. Az olajkitermelő – főként arab – országok, vagyis az OPEC-tagállamok áremelése, az Izraelt támogató országok elleni embargója, és az olajkitermelés szintén politikai célokat szolgáló csökkentése súlyos válságba sodorta, energiakorlátozásokra kényszerítette a nyugati világot. A Népszabadságnak igaza volt: a Szovjetunió és a szocialista országok mindebből egyelőre semmit sem éreztek.
• Mi vezetett az olaj árának emeléséhez?
• Miért kerültünk mi csapdába?
• És mi köze volt az egésznek az Unicumhoz?
Csatlakozzon a Magyar Hang +Pluszhoz!
Szerezzen ezzel korlátlan hozzáférést a Hang.hu-n fizetőkapu mögött megjelenő összes tartalomhoz, reklámmentesen. Minőségi saját tartalom, riportok, interjúk, elemzések – ezek várnak Önre!
