A nagyszájú tanárokat kifizetik, a többiekkel elbánnak

Sokkoló adatokat közölt a tanárhiányról szeptember 18-án a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ): a 2020–2021-es tanévben alsó hangon is több mint 20 ezer tanár és 14 ezer oktatást-nevelést segítő dolgozó hiányzott országosan az oktatási rendszerből. A kieső munkaerőt visszafoglalkoztatott nyugdíjas tanárokkal, akár 78-79 éves pedagógusokkal pótolják az intézmények, miközben a tanári törzsgárda is az ötvenes éveit tapossa, 35 évesnél fiatalabb alig van közöttük. Ami azt is jelenti, hogy a most aktív tanárok fele tíz év múlva nyugdíjba megy – összegzett a sajtótájékoztatón Totyik Tamás, a PSZ elnöke.

Csikorgó fogaskerekek

A munkaerőhiányból is következik, hogy a tanítás akadozva zajlik: a Nahalka István oktatáskutató által készített összegzés szerint minden harmadik iskolában gondot okoz a természettudományok és a készségtantárgyak (ének-zene, rajz) oktatása – a matematikatanárok 29 százaléka hiányzik, az ének-zene tanárok 33 százalékát kell valahogyan pótolni. A problémára csak félmegoldást jelent az asszisztensek, iskolai nevelők alkalmazása; az oktatási rendszer lassú, de folyamatos erodálódását jelzi, hogy 2011 és 2021 között több mint duplájára, 15 százalékról 32 százalékra nőtt a diploma nélkül tanítók száma. Totyikék frissebb adatokkal nem rendelkeztek a tanári létszám változásáról, de biztosak benne, hogy a helyzet azóta csak romlott, hiszen egyre kevesebben választják a pedagógusi hivatást, miközben évente legalább 20–22 ezer tanár megy nyugdíjba.

• Kik hiányoznak leginkább a közoktatásból?
• Hogyan változott tíz év alatt diploma nélkül tanító asszisztensek száma?
• Miért nem jelent igazi béremelést a státusztörvény bevezetése?
• Miért indulhat eddig nem látott felmondási hullám a tanárok között szeptember második felében?

A teljes cikket a Magyar Hang hetilap szeptember 22-én megjelent, 2023/38. számában találja. Vegye meg nyomtatott kiadásunkat, vagy olvassa el a cikket a Magyar Hang Plusz felületén online!