Repedő házak, eltűnő állomások a Budapest–Belgrád-vasútvonal mentén

Kelebia legdélibb csücskében két irányból fúj a szél. Legalábbis az a két kis ördögszekér, ami mellettünk pattog, szinte keresztezi egymást a poros úton. (Kék virágú, szúrós gyomnövény, melynek száraz kóróját az őszi szél a földből kitépve görgeti – a szerk.). Kihalt vidék ez, ahol még a rendőrbódék is üresek, pedig a magyar állam rengeteg pénzt költött el errefelé. Egyrészt itt húzódik a migránsok kizárására idetelepített, csillogó drótból készült déli határzár, másrészt az idehordott rozsdás sínpárokon lép be majd Magyarországra az a Budapest és Belgrád között közlekedő vonat, amihez a pályát az Egy övezet, egy út program keretében építik közösen a kínai kommunista állam vállalatai és Mészáros Lőrinc cégei.

A beruházás minden elemében grandiózus: a tervek szerint a 2025-re elkészülő pályán érkezik majd az Európai Unió területére az ázsiaiak áruja a Kína által felvásárolt pireuszi kikötőből. A kabinet tíz évre titkosította a vasútvonal költségeit, de becslések szerint 750 milliárd forintba fog kerülni a mintegy 160 kilométeres magyar szakasz, ennek 85 százaléka a kínai államtól kapott hitelből valósul meg. Várhatóan egyébként tovább emelkedik a végösszeg és csúszik az átadás időpontja is, mivel idén márciusban a Magyar Közlönyben megjelent egy Orbán Viktor által szignózott rendelet, amely tanúsága szerint 2026-ig újabb húszmilliárdot költenek majd a vonal fejlesztésére.

• Mi köze a flódninak a vasútvonalhoz?
• Tetszik-e a Tompa határában élő indiai vendégmunkásnak a magyarországi munka?
• Miért jobb a kelebiai tanyavilágban, ha három kereke van a biciklinek, mintha csak kettő lenne?

A teljes cikket a Magyar Hang hetilap május 5-én megjelent, 2023/18. számában találja. Vegye meg nyomtatott kiadásunkat, vagy olvassa el a cikket a Magyar Hang Plusz felületén online!