Ankara ezúttal elfogadta a segítő örmény kezet, így a török természeti katasztrófa közelebb hozta az évszázados ellenségeket is. Ez a közeledés a továbbra is fennálló nézetkülönbségek ellenére lendületet adhat a Dél-Kaukázus vitás kérdéseinek rendezéséhez. Hogy ez továbbra sem egyszerű, azt jól mutatja, hogy az azeriek három hónapja blokád alatt tartják Hegyi-Karabah még örmény kézen lévő részét.
Jereván átadta Bakunak a két ország közötti viszály rendezésének örmény tervezetét. Ezt Nikol Pasinján örmény miniszterelnök jelentette be a napokban, hozzátéve, hogy a dokumentumot elküldték az Ebesz úgynevezett Minszki Csoportjában még részt vevő országoknak, így Oroszországnak, Franciaországnak és az Egyesült Államoknak is.
Ez persze még nem jelent áttörést a rendezésben, ám bizakodásra adhat okot, hogy egy nappal korábban az örmény külügyminiszter Ankarában járt, ahol kijelentette, Örményország kész normalizálni a kapcsolatait Törökországgal. Tette ezt annak ellenére, hogy Örményországban komoly vitákat gerjesztett a vizit. Ez a közeledés nemcsak az örmény–azeri feszültség enyhítését segítheti, hanem az egész Dél-Kaukázus stabilitását erősítheti. Ankara különösen érdekelt ebben a kelet-nyugati közlekedési folyosónak, a történelmi Selyemútnak egész térség gazdaságát élénkítő újraindítása miatt.
Erről szól még a cikk
• Mi lehet a következő lépés a megbékélésben?
• Hogyan függ ez össze a Karabahban élők sorsával?
• Mi történik most Hegyi-Karabahban?
A teljes cikket a Magyar Hang március 3-án megjelent, 2023/9. számában találja. Vegye meg nyomtatott kiadásunkat, vagy olvassa el a cikket a Magyar Hang Plusz felületén online!
Csatlakozzon a Magyar Hang +Pluszhoz!
Szerezzen ezzel korlátlan hozzáférést a Hang.hu-n fizetőkapu mögött megjelenő összes tartalomhoz, reklámmentesen. Minőségi saját tartalom, riportok, interjúk, elemzések – ezek várnak Önre!
