Sikerül-e 2030-ra leállítani az erdőirtást az Amazonas vidékén?

Háromszázhuszonnyolcezer négyzetkilométer, több mint három magyarországnyi terület – a hivatalos adatok szerint ennyivel zsugorodott jelen korunkban a világ legnagyobb esőerdője a fakitermelések nyomán, ami eredeti méretének 13 százaléka. A Föld tüdejének is nevezett Amazonason nyolc dél-amerikai ország és Francia Guyana osztozik. A francia külterületen kívüli nemzetek 1995-ben Amazonasi Együttműködési Szerződés Szervezete (ACTO) néven közös testületet hoztak létre az esőerdő és bioszférájának koordinálására. Miközben az idő előrehaladtával a klímaügyek egyre sürgetőbbnek tűnnek, az ACTO résztvevői tizennégy évig nem ültek össze, ám most a brazíliai Belém városában sikerült összehozniuk egy találkozót. A megbeszélések célja pedig az volt, hogy miként lehetne a leginkább megőrizni az Amazonast a jövőnek, illetve, hogyan lehetne elérni azt – amit többek között Brazília és Kolumbia is vállalásként kitűzött maga elé –, hogy 2030-ra teljes mértékben leállítsák az esőerdő kitermelését.

Lula da Silva brazil elnök azt mondta, reméli, hogy a „belémi nyilatkozat” közös felhívás lesz az ENSZ következő globális klímacsúcsa, a novemberi COP 28 konferencia számára. Az amazonasi országok egyébként úgy vélik, a szén-dioxid kibocsátás mérsékléséért nem csak ők tehetnek. Az általuk elfogadott nyilatkozat felszólítja az iparosodott országokat, hogy teljesítsék a fejlődő országoknak nyújtott jelentős pénzügyi támogatással kapcsolatos kötelezettségeiket.

• Hány négyzetkilométernyi esőerdőt irtottak ki idén Brazíliában?
• Összesen mennyi bírságot szabtak ki 2023-ban illegális fakitermelés miatt?
• Mi köze a szarvasmarha-tenyésztésnek az erdőirtásokhoz?

A teljes cikket a Magyar Hang hetilap augusztus 18-án megjelent, 2023/33. számában találja. Vegye meg nyomtatott kiadásunkat, vagy olvassa el a cikket a Magyar Hang Plusz felületén online!