Magyar politikai manőverek után szavazhat az Országgyűlés a svéd NATO-tagságról

Noha máskor nem rest a kormány néhány nap alatt – például a katatörvény módosítása – törvényjavaslatokat szavazásra bocsátani az Országgyűlésben, Svédország NATO-tagságának ratifikálását nem sieti el. Miután az északi ország tagsági kérelmének megszavazásáról szóló döntés megjelent a parlament június-július havi üléstervében, egy évvel a beterjesztés után megkaphatja a magyar jóváhagyást.

Svédország és Finnország tavaly tavasszal kérte a felvételét az Észak-atlanti Szerződés Szervezetébe (NATO), miután Oroszország háborút indított Ukrajna ellen. A két ország kérelmét sorra fogadták el az Egyesület Államok által dominált katonai szövetség tagállamai, Magyarország és Törökország azonban vonakodott, illetve vonakodik ezt megtenni. Emiatt a két országtól és a NATO-tól egyaránt érkeztek kritikák. Finnország esetében is idén márciusig húzták a csatlakozási jegyzőkönyvek elfogadását. A parlamenti vita ugyan párhuzamosan folyt a két belépésre váró országról, de Svédország tagságáról máig sem szavazott az országgyűlés.

Jeszenszky Géza, az Antall-kormány külügyminisztere lapunk érdeklődésére azt mondta: noha a korábbi svéd szociáldemokrata kormány kritizálta a magyar kormányt a korrupció és az oroszbarát politikája miatt, nem emlékszik olyan esetre, hogy egy ország a bírálatok miatti sértettsége okán nem hozott döntést az adott állam nemzetközi szövetséghez csatlakozásáról. Svédországban a tavalyi választás nyomán új, jobboldali kormány alakult, a koalíciónak pedig tagja a bevándorlásellenességéről ismert Svéd Demokraták pártja is. Ráadásul Magyarországot és Svédországot szoros gazdasági-katonai kapcsolatok fűzik össze, hiszen Gripen vadászrepülők szolgálnak a magyar légierőben az első Orbán-kormány döntése értelmében. Az egykori külügyminiszter-diplomata egyetért azokkal a véleményekkel, amelyek szégyennek nevezték a magyar kormány politikai döntését. Szerinte azért is érthetetlen a politikai packázás, mert a katonai szövetség erősítése háború idején érdeke a NATO-nak és így hazánknak is. Úgy véli, még értelmetlen is a halogatás, mivel Svédország a NATO-val most is szorosan együttműködik – de facto tagja a szervezetnek.

• Kinek az érdekét nézi a magyar kormány, amikor a svéd NATO-csatlakozás ügyében?
• Mire számíthatott Orbán Viktor, amikor blokkolta a csatlakozást?
• Mekkora tekintélyveszteséget szenvedhet el Magyarország az ügy miatt?