A sziklákat gyakorlatilag minden ősi emberi kultúra művészeti alkotások létrehozására használta

Dél-Amerikában egymás után fedezik fel az eddig ismeretlen sziklarajzokat és -véseteket. Az utóbbi évtizedekben kiderült, hogy a sziklákat gyakorlatilag minden ősi emberi kultúra művészeti alkotások létrehozására használta. Felmerül hát a kérdés, hogy ez az univerzálisnak tűnő tevékenység csak egyszer alakult-e ki az emberi őstörténet során, és onnan terjedt el mindenhová, vagy több helyen, egymástól függetlenül is felismerték őseink, hogy a sziklákra festékkel és vésésre használt kőszerszámokkal mintákat lehet alkotni?

A Venezuela délkeleti részén lévő Canaima Nemzeti Parkba főként az Angyal-vízesés miatt áramlanak a turisták, hiszen ez a világ legmagasabb megszakítás nélküli vízesése: a Churun folyó vize 979 métert zuhan egyhuzamban, hogy végül hatalmas robajjal csapódjon az Ördög-szurdok mélyébe. A vízesésen kívül azonban a nemzeti park nagy része gyakorlatilag ismeretlen a külvilág számára, hiszen a legtöbb régiója kizárólag gyalogosan megközelíthető. Részben ezzel magyarázható, hogy a térségben évezredekkel ezelőtt élt kultúrákról szinte semmit sem tudunk.

A venezuelai Simón Bolívar Egyetem régészei azonban most a helyi pemón indiánok segítségével feltérképeztek húsz olyan lelőhelyet, ahol egy rejtélyes, nagyjából 7000–4000 évvel ezelőtt élt kultúra sziklarajzai találhatók. A pemónok nem tekintik az alkotókat az őseiknek, ami jogos is, hiszen ők csak nagyjából 500 éve élnek a környéken. A rajzolt ábrák legtöbbje geometriai jellegű: egyenes vonalak alkotta háromszögek (esetleg hegycsúcsok), talán fák, pálcikaemberek, pontsorozatok, szaggatott vonalak. A rajzok felfedezője egy minapi olaszországi régészeti konferencián elmondta, hogy véleménye szerint a kultúra és alkotásai nem hasonlítanak egyik eddig ismert közösség nyomaira sem, tehát teljesen újnak számítanak a régészettudomány számára.

• Milyen nagy felfedezések voltak az elmúlt időszakban?
• Mit ábrázol egy 42 méter hosszú ábra?
• Mit feltételeznek a kutatók, mi lehet az összefüggés?

A teljes cikket elolvashatja Plusz előfizetésünkkel, vagy a Magyar Hang hetilap július 11-ig kapható 2024/27. számában. Országjáró riportok, interjúk, elemzések, véleménycikkek, reklámmentes olvasás – ezeket kínálja a Magyar Hang Plusz!