Az egyedülálló budapesti panorámát elcsúfító tájseb vagy viszonyítási pont Magyarország számára a 120 méter magas Mol-torony? A főváros első „felhőkarcolója” a szakmai és világörökségi aggályok ellenére is felépül, és utat nyithat az újabb magasházak számára.
A főváros építési ügyosztályában nagy meglepetést és érdeklődést keltett a hatvan méter magas torony építési terve. Budapesten ez az épület lenne a legmagasabb, mert eddig a főváros legmagasabb épülete huszonöt méter magas volt – írta a Magyar Hírlap 1929 júliusában. Budapest első „felhőkarcolója” az Országos Társadalombiztosítási Intézet (OTI) Fiumei úti székháza lett. A Komor Marcell és Jakab Dezső tervezte, 18 emeletes épületet, amely valójában 71 méterre magasodott a főváros fölé, 1931-ben adták át. Az art déco stílusú torony azonban csupán alig négy évtizedig állt, a bauxitbeton szerkezet meggyengülése miatt 1969-ben elbontották.
Az OTI-székház története és főként a mérete jelzi, hogy Budapest sosem volt a magasházak városa. Ezért is kelt feltűnést, és robbantott ki éles szakmai és közéleti vitát a Lágymányosi-öböl partján, a Kopaszi-gát közelében épülő Mol-székház (hivatalosan nevén Mol Campus). A 120 méter magas – antennákkal együtt összesen 144 méteres –, 28 emeletes toronyház a főváros első valódi felhőkarcolója lesz, amely a világörökségi védelem alatt álló dunai panorámát is alaposan átalakítja.
Erről is olvashat még a cikkben:
• Mi köze mindennek a pénzhez?
• A toronyház csak a kezdet?
• Miként vélekedik minderről Budapest főépítésze?
A teljes cikket a Magyar Hang május 7-én megjelent 2021/19. számában találja. Vegye meg nyomtatott kiadásunkat, vagy olvassa el a cikket a Magyar Hang Plusz felületén online!
Olvassa el a teljes cikket online, Magyar Hang Plusz előfizetéssel! Egy hónap csak 1690 forint!
ElőfizetekMár előfizettem, belépek Beléptem, elolvasom a cikket!
