Kétszer annyi beteg tartozhatna egy háziorvoshoz, mint az optimális

Sok évtizednyi halogatás után a kormány elszánta magát az egészségügyi alapellátás megreformálására, ami – pluszpénz és humán erőforrás hiányában – egyelőre nem látszik többnek némi átstrukturálásnál.

Augusztus elején 6350 háziorvosi praxisból már 659 volt betöltetlen, 52-vel több, mint tavaly szeptemberben. A legrosszabb a helyzet a középső országrészben és a keleti megyékben, valamint a fővárosban: Borsod-Abaúj-Zemplénben 72, Pest megyében 51, Jász-Nagykun-Szolnokban 45, Békés megyében 41, Budapesten pedig 56 körzet betöltetlen. A praktizáló háziorvosok 40 százaléka túl van a hatvanadik életévén, minden harmadik pedig nyugdíjasként teljesít szolgálatot – csak néhány az Országos Kórházi Főigazgatóság (Okfő) és a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai közül.

Bár a helyzet nem egyik pillanatról a másikra alakult ki, és a rendszerszintű problémák is régóta nyilvánvalók, reformintézkedésekre csak az ötödik Orbán-kormány szánta el magát – a tőle megszokott módon a szakmai igények és szempontok figyelmen kívül hagyásával. Az első lépések egyikeként a háziorvosi körzetek kialakítását központosítják: 2024 januárjától nem az önkormányzatok, hanem az Okfő lesz ezért a területért felelős. Az egyik fő cél bevallottan az, hogy a betöltetlen háziorvosi praxisok eltűnjenek a statisztikákból, másrészt pedig az, hogy az alacsony betegszámmal bíró praxisokat összevonják, ezzel pedig a meglévő erőforrások kihasználtságát javítsák, az aránytalanságokat felszámolják. Első nekifutásra rögzítették is, hogy egy körzet minimális ellátotti létszámának el kell érnie az 1200-at. Az új rendszer a tervezet szerint 2028-ra fog felállni.