Csalódnia kellett annak, aki abban a reményben ült be az Európai Parlament egyik tanácstermébe, hogy egy óra múlva már tudni fogja, hogy mikor kap Magyarország uniós forrásokat. Pedig ebben lehetett bízni, ugyanis kép EP-szakbizottság „idézte” maga elé az Európai Bizottság két tagját, akiktől a választ remélték. Mint kiderült, az igazi válaszokat nem Brüsszelben, hanem Budapesten kell keresni.
Legutóbb májusban vett részt az Európai Bizottság részéről Johannes Hahn költségvetésért felelős biztos hasonló eseményen, most elkísérte őt Nicolas Schmit, akihez a foglalkoztatási és szociális jogok tartoznak. Mint kiderült, május óta minimális érdemi előrelépés történt. Arra az egyszerű kérdésre, hogy mikor jutnak nyugvópontra a magyar kormánnyal folytatott tárgyalások, a biztosok leszögezték, hogy ők szívesen adtak volna tájékoztatást már hamarabb is erről a kérdésről, de egyszerűen nincs mit mondaniuk, továbbra is Magyarország térfelén pattog a labda. Sőt, Johannes Hahn pontosított: nem jó szóhasználat a „tárgyalás”, mert az Európai Bizottságnak nem kell „tárgyalnia” a magyar féllel, hanem az elvégzett teljesítéseket kell értékelnie és ennek alapján javaslatot tenni a döntésre (a források feloldására) a tagállamoknak.
De az derült ki a biztos szavaiból, hogy a korrupcióellenes keret megerősítése terén körülbelül ott tartunk, mint tavaly decemberben, amikor az Európai Bizottság az előző értékelését elvégezte. Akkor persze mindenki azt gondolta, hogy pár hónap és megoldódik az ügy. – A feltételek teljesítése nélkül nem indulnak meg a pénzek – jelentették ki a biztosok. Hahn azt fűzte hozzá, hogy „ha van politikai akarat, akkor nem nagy ügy ezeket a problémákat megoldani”. De ezek szerint éppen ez az akarat hiányzik.
Ahogy a néppárti Petri Sarvamaa képviselő fogalmazott: „Magyarországon sok időt és erőfeszítést fordítanak arra, hogy megkerüljék a dolgokat, amíg ez így van, addig nem folyósíthatjuk a pénzeket”. A finn politikus később egy magyar kormánypárti hozzászólás után is szót kért. Deli Andor fideszes képviselő ugyanis a következőket mondta: „tagadhatatlanok és tárgyilagosan igazolhatóak Magyarország eredményei, a tárgyalások pedig előrehaladnak. A Bizottságnak nem szabad engednie az EP baloldali nyomásának, különben az egész eljárás egy bohózattá válik”. Sarvamaa erre azt mondta, hogy elképesztő ez a megfogalmazás, „de sokat elárul arról, hogy hol is tartunk”.
Ami a részleteket illeti: Magyarország esetében a hétéves költségvetés 22 milliárd eurójából 13 milliárd euró válhatna hozzáférhetővé, ha a kormány helyreállítaná az igazságszolgáltatás függetlenségét. 6,3 milliárd euró, illetve a helyreállítási alap több mint 10 milliárd eurós kerete pedig a korrupcióellenes intézkedésektől függenek, valamint 2,5 milliárd eurós zárolást jelent a menedékkérőkkel és az LMBTQI-közösség tagjaival való, az uniós jogot sértő bánásmód, illetve az akadémiai szabadság korlátozása. A magyar kormány szerint az igazságszolgáltatás reformja már megvalósult, az Európai Bizottság azonban nem ilyen biztos ebben, ezért tisztázó kérdéseket tettek fel a kormánynak, az értékelés majd ezek fényében készül el. Mindenesetre Schmit biztos kijelentette: „A bírói függetlenség nem tárgyalási alap: vagy van, vagy nincs”.
A biztosok határozottan kijelentették, hogy hamisak azok a sajtóértesülések, híresztelések, amelyek szerint annak fejében, hogy a magyar kormány ne akadályozza Ukrajna uniós pénzügyi támogatását, zöld utat adnának legalább az igazságügyi reformhoz köthető 13 milliárd eurónak. – Nem lehet bennünket zsarolni, lehet, hogy kicsit bonyolultabbá teszik az életünket, de akkor olyan megoldás születik, amelyik 26 tagállamot ölel fel – szögezte le Johannes Hahn, s ezzel kész tényként állította be, hogy az uniós tagállamok Magyarország nélkül is folytatják Ukrajna támogatását, megkerülve így a magyar vétót. Sőt, ezzel azt is elárulta a biztos, hogy már dolgoznak ezen a megoldáson. Egyébként Ukrajna támogatása egy nagyobb költségvetési módosítás egyik eleme, amely tartalmazza a külső határok jobb megvédését az illegális bevándorlással szemben. Emiatt is értetlenkedett Hahn biztos, hogy vajon Magyarország miért utasítja el ezt a módosítást is, holott több pénzt kaphatna a kormány határvédelemre. Ez az, amit folyamatosan hiányol az Orbán-kabinet, most azonban itt lenne rá a lehetőség.
Egy fontos kérdésben azonban lehűtötte a várakozásokat az Európai Bizottság két tagja. Jelenleg az uniós intézményrendszer nem úgy működik, hogy a forrásokat a tagállami hatóságok megkerülésével, közvetlenül is el lehessen juttatni a vállalkozásokhoz, civilekhez, más kedvezményezettekhez. Így aztán, bár a cél nem a magyar lakosság hátrányos helyzetbe hozása, a kormányzati késlekedés mégis ezt eredményezi.
