Utána az özönvíz

Ahogy az várható volt, a köztársasági elnök a lehető legkorábbi időpontra, április 3-ára tűzte ki az országgyűlési választást. Függetlenül attól, hogy látunk-e politikai részrehajlást Áder János döntése mögött, vagy sem, abban biztosak lehetünk, sokan gondolják úgy, minél hamarabb túl vagyunk a kampányon, annál jobb.

Érdekes véletlen, hogy az időpontról szóló bejelentés egy napra esett a Pénzügyminisztérium közlésével a tavalyi államháztartási hiányról. Ami nem volt éppen meglepő, de így is mellbevágó. 2021-ben a magyar állam ötezer-egyszáz milliárd forinttal költött többet, mint amennyi bevétele volt. Nem vagyok deficitfetisiszta, s a járvány miatt ezúttal Brüsszel is elnézőbb, ám sokkolónak tetszik az adat, ha a tavalyelőtti ötezer-ötszáz milliárdos hiányt figyelembe véve rögzítjük: két év alatt több mint tízezer milliárd forintos hiányt halmozott fel az Orbán-kormány. 2020-ban a váratlan egészségügyi kiadásokkal, ’21-ben a gazdaság újraindításával magyarázták a gyeplő lovak közé dobását. Különös, de ebbe a tízezer milliárdos túlköltésbe nem fért bele a tömeges ingyenes tesztelés vagy legalább átmeneti időre hosszabb időtartamú álláskeresési járadék finanszírozása. Az államkassza kisöprése az idei év első hónapjaiban folytatódik: a miniszterelnök legfőbb kampányfegyvere a költségvetésből finanszírozott, eddig példa nélküli mértékű osztogatás, amely újabb bivalyerős lökést ad a deficitnek.

• „Orbán Viktor az osztogatással nemcsak az ellenzéket, hanem az egész országot és egy kicsit saját magát is csapdába csalta”

A teljes cikket a Magyar Hang január 14-én megjelent 2022/3. számában találja (tartalomjegyzék itt). Vegye meg nyomtatott kiadásunkat, vagy olvassa el a cikket a Magyar Hang Plusz felületén online