Tiltakozik az Audi Hungaria Független Szakszervezet (AHFSZ) a túlórakeret növelését engedő törvénymódosító javaslat ellen. Nein, danke 2.0! címmel kedden adta ki közleményét az AHFSZ. Az érdekképviselet kedden kiadott közleménye szerint elfogadhatatlannak tartják a kormány azon célját, hogy 36 hónapra növekedjen a túlórák elszámolásának időkerete.
Nem hagyjuk, hogy tovább zsigereljék munkatársainkat, nem hagyjuk, hogy még ennél is nagyobb rugalmasságra kényszerítsenek bennünket. Nem hagyjuk, hogy kollégáinkat még jobban elszakítsák a családjaiktól, nem akarunk a mostaninál nagyobb kiszolgáltatottságot, a tervezett módosítás nem harmonizál az Európai Unió értékrendjével és az Európai Parlament és Tanács irányelveivel sem- áll az AHFSZ közleményében, amely hangsúlyozza: a felvetésről még csak tárgyalni sem hajlandók. A szakszervezet emlékeztet arra is, hogy 2017-ben – amikor a kormány elképzelése először napvilágot látott - már elmondták a véleményét a munkaidőt érintő, drasztikus változtatás bevezetéséről.
Korábban a Liga Szakszervezetek, a Munkástanácsok Országos Szövetsége, a Közlekedési Szakszervezetek Országos Szövetsége, a Vasas Szakszervezeti Szövetség, valamint a Magyar Orvosok Szakszervezete és a Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezete is tiltakozott a tervezet ellen.
Az új előírásokkal egyébiránt a kormány nyíltan a német nagyvállalatok - jellemzően autóipari cégek - kedvében igyekszik járni. Szíjjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a minap Düsseldorfban arról beszélt, a német cégek régóta kérték, hogy a beruházásaikhoz mindig álljon rendelkezésre megfelelő létszámú munkaerő.
A német cégek régi vágyát teljesítik Szijjártó szerint a túlórakeret növelésével - Magyar Hang
Szijjártó Péter szerint növelheti a német cégek befektetési kedvét a túlóraszám növelése. Az ellenzék és a szakszervezetek viszont rabszolgatörvényről beszélnek. Versenyképesebbé teszi a magyar piacot a német befektetők számára a kormányzati javaslat - mondta Szíjjártó Péter Düsseldorfban. A külügyminiszter elmondta, hogy a német cégek régóta kérték, hogy a beruházásaikhoz mindig álljon rendelkezésre megfelelő létszámú munkaerő.
A parlament egyébiránt tegnap késő estig nyúló vitában tárgyalta a Munka törvénykönyvének módosítását, amelyet Kósa Lajos és Szathmáry Kristóf nyújtott be. Az ellenzék által rabszolgatörvénynek nevezett új szabályok szerint a jelenlegi 250 óráról 400 órára növelnék az egy évben elrendelhető túlórák számát, illetve a jelenlegi egy év helyett három évre terjesztenék ki a felhasznált és fel nem használt munkaórák beosztására vonatkozó munkaidőkeret kialakítását.
A Hvg.hu beszámolója szerint az ellenzéki képviselők több mint négy órán keresztül kifogásolták a javaslatot, míg végül Lezsák Sándor fideszes levezető elnök berekesztette a vitát. Kósa Lajos expozéjában arról beszélt, hogy a szabályozás elsősorban "a szezonalitásnak kitett cégeknek kedvez", és az unió számos országában, így Németországban is bevett gyakorlat. Szerinte a javaslat nyugati megoldásokat alkalmaz, ezért nehezen tud mit kezdeni azzal, ha valaki "armageddont, összeomlást, rettenetet, bérrabszolgaságot" vizionál.
Négy hétig minden nap munka? Tiltakoznak a szakszervezetek a Fidesz javaslata ellen - Magyar Hang
Baltával esett neki a Fidesz a Munka törvénykönyve átalakításának: a kormánypárt két országgyűlési képviselője, Kósa Lajos és Szatmáry Kristóf már benyújtott törvénymódosító javaslata szerint ugyanis olyan fontos pontokban változtatna a szabályokon, ami ellen egy emberként tiltakoznak a szakszervezetek. A leglényegesebb változás az lenne, hogy három évre emelnék a munkaidőkeret elszámolását.
Az ellenzéki pártok részéről felszólalók sérelmezték Kósa korábban megfogalmazott magyarázatát, miszerint "a változtatással javul a munkavállalók alkupozíciója", miközben a magyar dolgozóknak az 1951-es szintre emelkedik a kötelező munkaideje. A volt LMP-s, jelenleg független Szél Bernadett bejelentette, hogy a törvényjavaslat elfogadása esetén valamennyi ellenzéki párt támogatását kéri majd annak érdekében, hogy a törvénymódosítás az Alkotmánybíróság elé kerüljön. A jobbikos Varga-Damm Andrea azt mondta, hogy 2006-ban Budapestet ennél sokkal kevesebbért gyújtották fel, és ha elfogadják ezt a javaslatot, akkor "Budapestnek égnie kell", az MSZP-s Varga László pedig azt mondta, a törvény megszavazása és kihirdetése esetén az ellenzéki pártok összefogva meg fogják találni azokat a demokratikus eszközöket, amelyek "jobb belátásra" térítik majd a kormányt.
Frissítés:Az ATV.hu értesülései szerint idő közben eredményt értek el a szakszervezetek a rabszolgatörvénnyel kapcsolatban. Csak kollektív szerződésben lehetne elérni azt a jövőben, hogy a 250 órát meghaladó túlmunka-keretet megváltoztassák – közölte Mészáros Melinda, a LIGA szakszervezetek elnöke. Mint mondta, a 400 órás keret sem fix, egy alacsonyabb mértékre tettek javaslatot, mint ahogyan a munkaidőkeret mértékére és az elszámolási rendszerre vonatkozóan is hangzottak el javaslatok. Mészáros Melinda közölte azt is, hogy az egyeztetések hétfőn folytatódnak.
A mai kormányinfón is téma volt az új jogszabály: Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter arról beszélt, hogy a jelenleg hatályos időkereteket csak az alkalmazott egyetértésével lehetne meghosszabbítani, a kormány szerint ezt a jogszabályok biztosítják.
