Nagy a fluktuáció a déli határkerítést vonalát védő rendőrök között: kilenc hónap alatt több mint 300 határvadász adta be lemondását – tudta meg a Magyar Hang.
Lapunk az Országos Rendőr-főkapitányságnál (ORFK) érdeklődött az egyenruhások létszáma után, miután kiderült, hogy újra megélénkült a migrációs nyomás a szerb-magyar határon. Ásotthalmon járva személyesen is meggyőződhettünk a helyzetről: láttuk a számtalan helyen átvagdalt, majd újraforrasztott határkerítést, az embercsempészek útszélen hagyott autóit.
Kilenc hónap alatt 22 százalék
Az ORFK közlése szerint szeptember 20-án 1373 szerződéses határvadász szolgált, október 9-ig pedig 1408 főre bővült létszámuk, a kiképzésen épp csak átesett kollégák érkezésével. Az év eleje és szeptember 20. között összesen 498 határvadásszal kötött szerződést a rendőrség, és ugyanebben az időszakban 312 szerződéses munkatárs adta be (rendőri szakzsargonnal) lemondó nyilatkozatát.
Ami azt is jelenti, hogy kilenc hónap alatt a teljes állomány 22,7 százalékának lett elege a kerítés melletti járőrözésből – ez úgy is nagy szám, hogy ezalatt közel 500 új szerződést kötöttek. A magas arányú elvándorlás azért is érdekes, mert információink szerint idén jóval kevesebb fizikai atrocitás történt a rendőrök és a határsértő embercsempészek között, mint 2023-ban. Míg tavaly a csempészek rendszeresen féltéglával dobálták a határvadászokat, sőt, gépkarabéllyal lőttek feléjük, az ORFK-tól kapott válaszok alapján szeptember 18-ig „csak” két, személy elleni támadás történt a déli határszakaszon, és egy kollégájuk sérült meg könnyebben. A kerítésbontók ugyanakkor nem kímélték a csongrádi rendőrök pick up-jait: három járművet dobáltak meg, és egymilliós kárt okoztak az autókban.
Azt az ORFK nem tudta megmondani, hogy a határkerítés és az azt őrző kamerák, védelmi rendszerek javítása mennyibe került: mint írták, az ezzel foglalkozó vállalkozók havi átalánydíjas szerződés keretében végzik munkájukat, és nem számlázzák külön a rongálással vagy tervezett karbantartással járó költségeket.
Nem a drót a drága, hanem a szoftver
Minket így is érdekelt, hogy mennyit költhet az állam a kilenc éve felállított kerítés – hivatalos nevén Ideiglenes Biztonsági Határzár – védelmére. Arra is kíváncsiak voltunk, hogy mennyibe került a határvadászok ellátása és felszerelése, a lemorzsolódást ugyanis a nem megfelelőnek érzett munkakörülmények is okozhatják.
Belenéztünk az ORFK és a Csongrád-Csanád Vármegyei Rendőr-főkapitányság szerződéslistáiba, és döbbenetes mértékű kiadásokat találtunk – a listák alapján, éves szinten is több milliárdba kerül a 165 kilométeren kiépített IBH fenntartása, na és a határvadászok felszerelése. A nagy tételeket azonban nem a kerítés toldozgatása jelenti: ezt a munkát tavaly és idén is 75-75 millió forintért vállalta a rabokat foglalkoztató állami Nostra Kft. Sokkal nagyobb üzletet jelentett a határvédelmi megfigyelő rendszer hardvereinek és analitikai szoftverének biztosítása – legalábbis a rendőrségnek bedolgozó Atos Magyarország Kft. számára. Az ismert szerződéslisták alapján az informatikai cég csak tavaly 700 millió forintért üzemeltette a szoftvert, míg a hardverparkkal 2022 és 2023 decembere között összesen 355 millió forintért foglalkozott.
Az Atos Magyarország kamerafejlesztési projektje. Forrás: police.hu
Ennél is többet kért el az Atos az IBH teljes kamerarendszerének fejlesztéséért: 2023 decembere és 2024 februárja között 2,5 milliárdért végezték el a munkát, és emellett számos más, kisebb volumenű feladattal is megbízta őket a rendőrség.
Éjjellátókra, gránátvetőkre is százmilliókat költöttek
Kiugróan nagy értékben vásárol a rendőrség éjjellátó készüléket és hőkamerát a határvadászok számára: a Fercom Systems 413 millió forint értékben szállított le éjjellátókat, a Leitz-Hungária pedig 268 millióért szerzett be kézi hőkamerákat az ORFK megbízásából; tegyük hozzá, a Fercom emellett két évre, 206 millió forintért vállalta, hogy karbantartja a rendőrség Mercedes Sprintereibe szerelt hőkamerákat is.
Ha mindez nem lenne elég, a határvadász ezrednek gránátvetőket is rendelt az ORFK: idén összesen 142,7 milllió forintért szereztek be (vélhetően könnygázgránát kilövéséhez alkalmas) fegyvereket, a HTI Haditechnikai Zrt.-től. Egyenruhájukat pedig tavaly szeptember és december között készíthette a Duna-Mix, 64 millió forint értékben.
Gránátvetőket is vásárol a rendőrség a határvadászok számára. Forrás: police.hu
A fenti felsorolás korántsem teljes, megbízások tucatjait sorolhatnánk még fel, melyek a déli kerítés védelmére, fejlesztésére irányulnak. Ám az így is látszik, hogy miközben az állam tavaly és idén legalább 4,8 milliárdot költött a részletezett határvédelmi feladatokra, a határvadászok folyamatosan cserélődnek, sokan közülük egy teljes évet sem bírnak ki a szerb-magyar határ vonalán. Ezt magyarázhatja a szerződésesek három műszakos, vezényléses munkarendje – melyben egy nap 16 órát kell dolgozni –, a spártai körülmények és a monotonitás is. De az sem mellékes, hogy egy határvadász maximálisan elérhető bére sem igen haladja meg a nettó 300 ezer forintot.
