Bár tíz évvel ezelőtt még úgy gondolta, már a rendszerváltáskor nyilvánossá kellett volna tenni az ügynökiratokat és állítása szerint valószínűleg hálózati beszervezésére is volt kísérlet, mára gyökeresen megváltozott a múlt feltárásával kapcsolatos véleménye Kiss-Rigó Lászlónak – többek között ez is kiderül a szeged-csanádi megyéspüspök lapunknak adott, később azonban letiltott interjújából.
A katolikus főpásztor úgy véli, a téma felvetése csak zavarkeltésre jó, ott lehet érdekes, ahol valamilyen ideológiai céllal használnák fel az információkat.
Számomra az ügynökmúlt sosem volt kérdés. Egyébként pedig nem hinném, hogy a hívőket különösebben érdekelné az ügynökkérdés
– fejtette ki, megjegyezve: büszkék arra, hogy az egyház hivatalos személyei közül kevesebben voltak érintettek, mint más szervezetnél.
Az egyház Isten fényét tükrözze, ne lavírozzon! - Magyar Hang
Az erős kézzel vezetett rendszerek nem a polgárság virágzásában, hanem az engedelmes alattvalók létében érdekeltek - mondja Vass András karmester. Interjú.
Az október 25-én készült interjú közléséhez Kiss-Rigó László azzal az indokkal nem járult hozzá, hogy szerinte kérdéseink nem aktuálisak. A püspök véleménye és tiltása ellenére az interjút pénteken megjelenő számunkban közöljük. Az ügynökkérdésen kívül szó esik a főpásztor Orbán Viktor kormányfőhöz és Hernádi Zsolt Mol-vezérhez fűződő barátságáról, a közel tízmilliárdos szegedi stadionberuházásról, a felcsúti Pancho Aréna VIP-páholyáról, valamint arról a látszatról, hogy nem csak a katolikus egyháznak, hanem a Nemzeti Együttműködés Rendszerének is a püspöke.
Kiss-Rigó Lászlót jó tíz évvel ezelőtt vádolta meg Ungváry Krisztián történész azzal, hogy együttműködött a titkosszolgálatokkal. (A püspök perelt, Ungváry állításait pedig a bíróság nem találta kellően alátámasztottnak.) Ennek kapcsán – valamint a Szegedi Hittudományi Főiskola professzora, a szintén pap Benyik György egykori ügynöki tevékenységével összefüggésben – a püspök 2008 februárjában a Délmagyar.hu cikke szerint még úgy vélekedett: ez az egész ügy egy tragikus kórképet nyújt a magyar társadalomról. Mint kifejtette, ennek a „keverése" azoknak az érdekeit szolgálja, akik egykor ezt a rendszert működtették.
Már a rendszerváltáskor nyilvánossá kellett volna tenni az iratokat, ezzel tisztázni lehetett volna mindent. Még most is lehetne becsületesen rendezni a kérdést, persze kellő jó szándékkal
– fogalmazott akkor a katolikus főpásztor.
Az interjút keresse a Magyar Hang november 9-én, pénteken megjelenő 26. számában!
