Több mint másfél évvel nőtt a magyar népesség átlagéletkora, 21 százalékuk 65 éves vagy annál idősebb. Közel nyolcszázezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma. Egyre többen dolgoznak a szolgáltató szektorban, és nőtt az igény a magasan képzett munkaerőre. A lakosság fele rendelkezik legalább középszintű digitális kompetenciákkal. A házasságban élők száma egy százalékkal csökkent, a harminc év alattiak körében nőtt. A magukat vallásosnak vallók száma a népesség 50 százaléka alá csökkent – igaz, erre a kérdésre minden korábbinál kevesebben voltak hajlandóak válaszolni – többek között ez derül ki a 2022-es népszámlálás kedden Budapesten sajátótájékoztatón ismertetett eredményeiből.
Növekedett a foglalkoztatottság, és a tíz évvel korábbinál magasabb a nyelvtudás és az iskolázottság szintje is. Nőtt 30 év alattiak körében a házasságkötések száma és a gyermekesek aránya. Közben a magyar társadalom továbbra is öregszik, az átlagéletkor 41,5 évről 43,1 évre nőtt a 2011-es népszámlálás adataihoz képest – így foglalta össze a 2022-es népszámlálás eredményeit Kincses Áron, a Központi Statisztikai Hivatal elnöke, aki a sajtótájékoztatón kiemelte azt is: a modern technológiák miatt átrendeződik a munkaerőpiac.
A népszámlálás 2022 októberében és novemberében zajlott, és az első olyan volt a 16 magyarországi népszámlálás közül, amit teljesen digitálisan bonyolítottak le. Az eredményeket Kovács Marcell, a népszámlálás projektvezetője ismertette. Mint azt a Központi Statisztikai Hivatal a részeredmények ismertetésekor már korábban közölte, Magyarország népessége 334 ezer fővel csökkent az előző népszámlálás óta. A lakosság 21 százaléka 65 éves vagy idősebb, ez közel kétmillió főt jelent. Az arányuk 42 százalékkal haladja meg a 15 év alattiakét, ami szintén a társadalom öregedését jelzi. A 15 éves vagy annál idősebb népesség körében 43 százalék házas, ez az arány tizenegy évvel ezelőtt 44 százalék volt, a 30 év alattiak körében viszont 8 százalékról 12 százalékra nőtt a házasságban élők aránya. Az 50 év alatti férfiak 62, a nők 54 százaléka sosem volt házas.
A felnőtt lakosság egyharmada érettségizett, további 22 százalék diplomával is rendelkezik. A legiskolázottabb települések fővárosi kerületek, az I., II. és XII. kerület, ahol meghaladja a hatvan százalékot a diplomások aránya. A legfeljebb általános iskolát végzettek aránya 23 százalékra csökkent, a szakmai oklevéllel rendelkezők 21 százalékos aránya pedig alig változott 2011-hez képest.
A 2022-es népszámlálás időpontjában 800 ezer fővel többen dolgoztak, mint 2011-ben, a népesség 49 százaléka volt foglalkoztatott, a korábbinál magasabb nyugdíjkorhatár mellett. 48 százalékra csökkent az inaktívak aránya, 232 ezren munkanélküliek, az ő számuk 58 százalékkal csökkent a 2011-es adatokhoz képest. A foglalkoztatottság a fővárosban, Pest megyében és a nyugati országrészben magas, északkelet-illetve délnyugat Magyarországon pedig alacsonyabb.
– Megváltozott a munkaerőpiac, a foglalkoztatottak több mint kétharmada a szolgáltatási szektorban dolgozik, ez az arány nőtt. A mezőgazdaságban dolgozók aránya kis mértékben tovább csökkent. Az ipari ágazatok közül az építőiparban foglalkoztatottak száma nőtt – ismertette Kovács Marcell, aki kiemelte: a robotizációnak komoly hatása volt a munkaerőkeresletre, ezt tükrözik az adatok. Nőtt az igény a magas hozzáadott értékű, értelmiségi munkakörben dolgozók iránt, valamint az egészen alacsony képzettséget igénylő fizikai munkások iránt, a „kettő között” található, szakképzettséget igényő tevékenységek iránti igény viszont csökkent, ezeket váltotta ki az automatizáció.
Az emberek majdnem fele nem válaszolt a vallásra vonatkozó kérdésre
A vallási hovatartozást érintő kérdésekre a lakosság 60 százaléka adott választ, vagyis a 2011-es 27 százaléknál jóval többen, a népesség 40 százaléka döntött úgy, hogy nem válaszol erre a kérdésre. Kincses Áron a Magyar Hang kérdésére elmondta: tapasztalataik szerint más országokban is nőtt a vallási hovatartozásukról nem nyilatkozók aránya. Az okokról Kovács Marcell azt mondta: a növekedésben szerepet játszhatott, hogy most először a név megkérdezésével folytatták le a népszámlálást.
A válaszadás a népszámlálási kérdésekre három témakörben nem volt kötelező, ezek a vallási hovatartozás, a nemzetiséghez tartozás és az egészségi állapotra vonatkozó kérdések voltak, közülük a vallási hovatartozás bizonyult a legérzékenyebbnek, még az egészségi állapotot érintő kérdésekre is nagyobb arányban válaszolt a lakosság, bár valamivel kisebb arányban, mint 2011-ben. Egyedül a nemzetiségi hovatartozást illetően válaszolt a lakosság nagyobb arányban a mostani, mint a tíz évvel ezelőtti népszámláláson.
A válaszadók 27 százaléka úgy nyilatkozott, hogy nem vallásos, 50,2 százalékuk, 2,9 millió fő vallotta magát katolikusnak, 2,6 millióan római katolikusnak, szemben az egy évtizeddel korábbi 3 millió 871 ezer fővel. A reformátusok aránya 16, az evangélikusoké 3,1 százalék volt.
A népszámlálás során 210 ezer fő vallotta magát romának, ami kevesebb, mint 2011-ben, amikor csaknem 309 ezer volt ez a szám. 143 ezer fő német nemzetiségűnek, 30 ezer szlovák, 28 ezer román és 25 ezer ukrán nemzetiségűnek vallotta magát. A Magyarországon élő külföldi állampogárok száma 218 ezer, ami 52 százalékos emelkedés a 2011-es adathoz képest, és 76 százalékuk érkezett európai országból. A népszámlálási adatok szerint a népesség 25 százaléka beszél saját bevallása szerint angolul, ez 52 százalékos növekedést jelent 2011-hez képest. Németül százezerrel többen beszélnek, összesen 1,2 millióan.
A digitális jártasságra vonatkozó népszámlálási kérdések arról szóltak, milyen tevékenységeket végeznek digitális eszközökkel a lakosok. A lakosság 83 százaléka végez rendszeresen ilyen jellegű tevékenységet. – 53 százalék az egyszerű internethasználaton kívül vásárlást, ügyintézést is végez, szoftvereket használ, őket tekintjük középszintű jártassággal rendelkezőnek – mondta el Kovács Marcell.
Az egészségi állapotra vonatkozó kérdéseket a lakosság 75 százaléka válaszolta meg, 72 százalékuk egészségesnek vallotta magát. Ám az is kiderült: 1,7 millióan saját bevallásuk szerint tartósan betegek, és közel 640 ezren nyilatkoztak úgy, hogy egészségi állapotuk súlyosan korlátozza őket. Fogyatékkal élőnek 270 ezren vallották magukat. Az egyszemélyes háztartásban élők száma nőtt, 2022-ben már minden harmadik háztartásban egyedül éltek.
