Folyamatos rendőri ellenőrzések a magyar-szerb határ szerb oldalán, razziák és államfői intés a helyi belügyminiszternek – ezek is hozzájárulhattak ahhoz, hogy jelentősen lecsökkent az érintett határszakaszon az illegális migráció.
Radikálisan csökkent a magyar-szerb határszakaszon a tiltott határátlépéssel próbálkozó migránsok száma – erre lehet következtetni abból az adatsorból, amit hétről-hétre közöl a magyar rendőrség. A statisztikák szerint míg szeptemberben még heti 2500 felett volt a megakadályozott tiltott határátlépések száma, addig ez a szám az elmúlt hetekben már csak 30 körül mozgott. Ugyanilyen eredmény mondható el a feltartóztatott, majd az ideiglenes biztonsági határzár kapuján átkísért külföldieket érintően is: míg szeptember az ő számuk korábban még jóval meghaladta a heti 4 ezer főt, addig az elmúlt hónapban minden héten 60 alatt maradt ez a szám. A radikális változás mögött azonban nem a magyar határvédelem szigorítása áll, hanem a szerb hatóságok hozzáállásának megváltozása.
Hogy mindez megtörténhetett, ahhoz sajnos arra is szükség volt, hogy Szerbia északi részén október végére a helyzet teljesen elviselhetetlenné vált. Mint korábbi riportjainkban megírtuk, a Szabadka melletti makkhetesi erdőben, illetve a Horgos melletti szelevényi erdőben már több mint egy éve háborúznak egymással a különböző embercsempész-bandák, amelyek leosztották egymás között ezt a határszakaszt. A gyakorlatban ez annyit jelent, hogy a bűnözők pénzt kérnek azoktól a migránsoktól, akik átlépnék a határt – akik viszont nem fizetnek, azokat elüldözik a területről. Az embercsempész-bandák háborúskodása persze korántsem meglepő: az általunk megkérdezett migránsok szeptemberben arról számoltak be, hogy 2-3 ezer euró között mozog az embercsempészek szolgáltatásának ára. Ebből a pénzből nem csak átkísérik őket a magyar határzáron – amelyen korábban rést ütöttek drótvágóval –, hanem a magyar oldalon várakozó autóval továbbviszik őket Ausztriába vagy Szlovákiába. Az elmúlt hónapokban a magyar rendőrség a határvadászokkal karöltve számos ilyen embercsempészt vett üldözőbe, aminek nem egyszer súlyos baleset lett a vége. De nem segített a helyzet orvoslásán az sem, hogy tavasszal a magyar hatóságok szabadon engedték azt a nagyjából 1400 embercsempészt, akiket korábban már elítélt a bíróság. Amikor a nyári hónapokban radikálisan megugrott a lövöldözések száma – és ezzel együtt az illegális határátlépési kísérletek száma – lapunk forrásai arról beszéltek, hogy emögött a Magyarországról visszatérő embercsempészek, illetve a riválisaik közötti konkurenciaharc állhat.
Október végén azonban súlyos incidens történt a Horgos melletti egykori Bácska birtok területén, egy lövöldözésben három külföldi meghalt, egy pedig súlyosan megsebesült. A rendőrség ezután számos razziát tartott a Horgos és Szabadka melletti erdőkben, de újabban a zombori befogadó központ melletti sikarai erdőt is megtisztították. Ezzel egyidejűleg a szabadkai befogadó központot is kiürítették és komolyan nekiláttak a migránsokat szállító taxisok ellenőrzésének. De ennél is hatékonyabb lehetett Alekdsandar Vucic figyelmeztetése a szerb belügyminiszterek, Bratislav Gasicnak, akinek a szerb államfő nyilvánosan jelezte: ha a szerb rendőrség nem képes úrrá lenni a helyzeten, ki fogja vezényelni a szerb hadsereget a magyar határ menti erdőkbe, hogy maguk tegyenek rendet.
A figyelmeztetés mostanra láthatóan meghozta a várt hatást, így a szerb rendőrök nem csak rendszeresen járőröznek a határ menti erdőkben, hanem számos razziát hajtottak végre a szabadkai szálláshelyeken. Vagyis nagyon úgy néz ki, hogy a magyar-szerb határszakaszon az illegális migráció felszámolásának kulcsszereplője valójában Szerbia, ami nélkül csupán szélmalomharc volt a magyar kormány részéről, hogy „megvédjük Magyarországot és Európát az illegális migrációtól”.
A Magyar Hang már korábban beszámolt róla, hogy a szerb határ menti települések közelében az elmúlt időszakban több holttestet is találtak, három év alatt közel húszat.
