Bóka János (Fotó: MTI/Soós Lajos)
A magyar hetes cikkelyes jogállamisági eljárásról tartottak helyzetértékelést az Európai Unió miniszteri Tanácsában. Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter pár hete jelentette be, hogy ezt a magyar elnökség kénytelen volt napirendre tűzni „egy tagállam” kérésére – ez a tagállam több információ szerint is Németország volt. Az ülésen az Európai Bizottság bemutatta a „legutóbbi fejleményeket”, amihez több tagállam küldöttsége és a „magyar kormány képviselője” is hozzászólt, jelentette ki Bóka utóbb.
Emlékeztetőül: az EP 2018-ban kezdeményezte a hetes cikkes eljárást Magyarország esetében. Azóta a helyzet lényegében változatlan, az eljárás végén elvileg – ha nem sikerült a problémákat megnyugtatóan rendezni – egy egyhangú szavazás után bizonyos uniós jogokat akár meg is vonhatnának Magyarországtól, még az is megtörténhetne, hogy a kormány nem szavazhatna a Tanácsban.
Didier Reynders igazságügyi biztos azt közölte: a legutóbbi, júniusi hetes cikkes meghallgatás óta új kötelezettségszegési eljárások indultak a magyar hatóságok ellen, s ezek, például a szuverenitási törvény miatt, a jogállamiságot is befolyásolják. Emlékeztetett arra az eljárásra is, amelynek keretében arra jutottak, hogy a kormány nem teljesítette azokat a feltételeket, amelyeket a 6,3 milliárd eurónyi felzárkóztatási forrás kifizetéséhez szabtak, és a közérdekű vagyonkezelő alapítványokkal (ez az egyetemeket érinti, illetve a legújabb tervek szerint a kutatóhálózatot is) sem köthetnek új támogatásokról kötelezettségvállalásokat. E ponton érdemes megjegyezni azt is, hogy több mint egymilliárd euró végleg elveszik, ha a korlátozást idén december közepéig sem tudja föloldani a kormány. Ehhez először az Európai Bizottságtól kell kérnie egy értékelést, majd a testület ajánlása alapján a miniszterek dönthetnek.
Az biztos, hogy a kormány a vagyonkezelő alapítványok esetén tett bizonyos módosításokat, de ezek nem feltétlenül lesznek elegendők, ahgy Rynders fogalmazott, „természetesen lehetséges, hogy megoldást találjunk az év végéig, de biztosnak kell lennünk abban, hogy minden aggodalmunkat megfelelően kezelték”. Ugyanakkor a vagyonkezelőre vonatkozó módosítás önmagában nem kezelné azt a 17 feltételt, amit december közepéig meg kellene oldani ahhoz, hogy a magyar kormány elkerülje a több mint egymilliárd eurós forrásvesztést.
Veszélyben az agrárpénzek
A skandináv államok kezdeményezése természetesen nem előzmények nélküli. A diplomáciai lépéseknek mindig van áruk.
Jelenleg a 10,4 milliárd eurós helyreállítási alapból sem fogadhatnak el a magyar kormánytól rendes kifizetési kérelmeket. A felzárkóztatási támogatásokat ugyan részben le tudja hívni a költségvetés, de ezekből levonják a menekültügyi eljárás miatt kirótt büntetést. Vagyis: „Magyarország nagyjából 19,2 milliárd euróhoz nem fér hozzá”.
A miniszterek tárgyaltak a felzárkóztatási politika jövőjéről is, s Bóka János elismerte, hogy több miniszter is kiterjesztené és megerősítené a jogállamisági feltételeket, ráadásul minden uniós forrást lefedne vele. Ez magyarul azt jelenti, hogy a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatásokra is érvényesek lennének: ezek szintén nagyjából az uniós kiadások harmadát jelentik és innen a pénzek most is zavartalanul jöhetnek Magyarországra túlnyomórészt a területalapú támogatások formájában.) „Más tagállamok” kiemelték a felzárkóztatási alapok létfontosságú szerepét abban, hogy a térségek közelítsenek egymáshoz, mondta Bóka tanácsi elnökként.
