Meg kell vizsgálni, hogy a jövőben hogyan lehetne a jelenleginél jobban összekapcsolni a jogállamiság és a demokrácia tiszteletben tartásának követelményét az Európai Unió költségvetéséből érkező támogatásokkal. Ezt javasolja a finn és a svéd kormány egy közös levélben, amelyet a tagállamok EU-ügyi minisztereinek keddi ülése elé időzített.
A dokumentumban a két ország illetékes tárcavezetője arra hívja fel a figyelmet, hogy szükség van az EU jogállamisági eszköztársának továbbfejlesztésére, mindenekelőtt a közösségi pénzügyi források odaítélésének és folyósításának a szigorítására.
A Vera Jourová bizottsági alelnöknek és Didier Reynders biztosnak címzett levelében a két skandináv ország EU-minisztere leszögezi: érdemes lenne megfontolni, hogy ezután ne csak a felzárkóztatási pénzeket, hanem az uniós támogatások legszélesebb körét — köztük például a mezőgazdaságnak jutó forrásokat is — tegyék függővé attól, hogy a tagállamok érvényesítik-e a jogállamiságot, a demokráciát és az alapvető emberi jogokat. Felvetik azt is, hogy az EU a jövőben a pénzek visszatartását a közös politikák szélesebb körére alkalmazhatná. A finn és a svéd kormány annak a mechanizmusnak a továbbfejlesztésére gondol, amely lehetővé teszi, hogy bizonyos alapértékek megszegése esetén Brüsszel felfüggesszen kifizetéseket. A mechanizmust az EU pénzügyi rendelete tartalmazza, módosításához a kormányok és az Európai Parlament többségének a jóváhagyása szükséges.
A 27 tagállam Európa-ügyi minisztere keddi brüsszeli ülésén a jogállamiság érvényesüléséről is tárgyalni fog, ezúttal azonban nem egy-egy országot vesznek górcső alá, hanem általános vitát folytatnak. Az ülést a soros elnökség nevében a magyar EU-miniszter, Bóka János vezeti, aki egy a Népszavát tájékoztató magas rangú EU-diplomata tájékoztatása szerint „tisztességes közvetítőként” fog eljárni, nem a magyar álláspontot fogja képviselni vagy ismertetni. Az ülésre meghívást kapott Albánia, Észak-Macedónia, Montenegró és Szerbia tárcavezetője is. Ezzel kapcsolatban a finn-svéd közös levél megjegyzi, hogy megfelelő eszközöket kell alkalmazni annak biztosítására, hogy a tagjelölt országok az EU-hoz való csatlakozásuk előtt és után is megfelelnek a demokrácia, a jogállamiság és az alapvető jogok tiszteletben tartására vonatkozó szabályoknak.
A hírrel kapcsolatban érdemes megjegyezni, hogy épp annak a két skandináv államnak az illetékes tárcavezetői jegyzik a levelet, amelynek NATO-csatlakozását Magyarország sokáig és szemmel láthatóan értelmezhető ok nélkül hátráltatta. Svédország még Finnországgal együtt, 2022 májusában adta be csatlakozási kérelmét a NATO-hoz, amelyet az összes NATO-tagállam támogatott, kivéve Magyarországot és Törökországot. Először a Fidesz-KDNP frakciói nevében azt ígérte a kormány, hogy mindkét ország esetében a 2022. december 7-i parlamenti ülésig szavaznak a két ország kérvényéről, végül a finnek esetében tavaly márciusban hagyták jóvá a csatlakozást, míg a svédek kérelmét csak idén februárban ratifikálta a magyar parlament – az EU-tagállamok közül utolsóként. A fő ellenérv az volt Stockholm ellen, hogy Stockholmmal szemben, az többször is bírálta a magyar kormányt, valamint a magyar jogállamiságot.
Vagyis e mostani levél nem előzmények nélkül való, és oda üt, ahol a leginkább fáj: a magyar agrártámogatások – ezen belül a földalapú támogatás – eddig ugyanis mindig és hiánytalanul megérkezett, ami jótékonyan hatott a Fidesz vidéki bázisára. Lapunk már felvetette annak lehetőségét, hogy a magyar agrárpénzek is veszélybe kerülhetnek akár, Martin József Péter, a Transparency International Magyarország vezetője korábban azt mondta a Magyarország elleni uniós bírságot illetően, amit a magyar kormány egyelőre nem fizet ki: a legkézenfekvőbb forgatókönyvnek az tűnik, hogy amennyiben Magyarország szeptember 17-ig nem törleszt, a bírságot a már odaítélt kohéziós forrásokból vagy az agrártámogatásokból fogják levonni.
