Az év harmadik negyedének beruházási adatai nem sok jót vetítenek előre 2025-re. A KSH péntek reggeli jelentése szerint ugyanis a hazai beruházások 14,9 százalékkal maradtak el a tavalyi év hasonló időszakától. De az első három negyedévet tekintve sem jobb a helyzet, hiszen január és szeptember között 14 százalékkal esett vissza az ágazat teljesítménye, ami évtizedes negatív csúcsot jelent. Mindez nem nagy meglepetés, hiszen a harmadik negyedévben a bruttó hazai termék (GDP) is siralmasan alakult, az amúgy sem fényes tavalyi év teljesítményétől is elmaradt 0,7 százalékkal.
A részletekről egyelőre nem sokat tudni, a statisztikai hivatal mindössze annyit közölt, hogy az ágazat zuhanásához legnagyobb mértékben a feldolgozóipar, a szállítás, raktározás és az oktatás járult hozzá. Hogy nem lett még ennél is nagyobb a visszaesés, az az energiaipar növekvő beruházásainak köszönhető. Azt egyelőre nem tudni, az elmúlt három hónapban miként teljesítettek a feldolgozóipari és a szállítási, raktározási beruházások, de a mostani számok arra utalnak, hogy ezek az ágazatok tartós válságban vannak, hiszen adataik az év második negyedében 35-40 százalékkal maradtak el a 2023-as év hasonló időszakától.
Feltételezhető, hogy az autó- és akkumulátoriparra koncentráló hazai feldolgozóipar exportpiacainak összeomlása magyarázza a harmadik negyedév gyenge teljesítményét. A gyenge teljesítményhez minden bizonnyal hozzájárult az elmaradt uniós források miatt gyenge állami beruházási aktivitás is. Az is aggodalomra adhat okot, hogy a jelek szerint hazánk legnagyobb kereskedelmi partnere, a német gazdaság továbbra is a várakozások alatt teljesít: a német statisztikai hivatal adatai szerint a várt 0,2 százalékos bővülés helyett alig 0,1 százalékkal nőtt a német gazdaság.
Az idei adatokból nem feltétlenül következtethetünk arra, hogy jövőre is hasonlóan gyenge lesz az ágazat teljesítménye. Arra azonban már az idei GDP-adatokból lehetett következtetni, hogy a beruházásokkal is gond lehet – mondta lapunknak Virovácz Péter. Az ING Bank vezető gazdasági elemzője szerint aggasztó a kép, mert annak ellenére gyenge az adat, hogy több nagy beruházás is zajlik, gondoljunk csak Paks 2 építésére vagy a kínai és dél-koreai akkumulátorprojektekre. A lakossági beruházások, nevezetesen a lakásépítés is parkolópályára került, inkább felhalmoznak, megtakarítanak a családok. Lehet, hogy csak a kormányzati támogatási programok tudják majd fellendíteni a lakásépítési kedvet.
Az állami láb is gyenge, hiszen több ezer milliárd forintnyi beruházást halasztottak 2025-2026-ra, vagy talán még tovább. Eközben a hiányzó uniós források is visszafogják a beruházásokat, és nem tudni, mikor szabadulnak fel. Úgy tűnik, a közeli jövőben nem számolhatunk ezzel a forrással. A magánszektor beruházási kedvét pedig a bizonytalan adózási környezet csökkentheti. Miután a vállalatok vezetői nem tudják, milyen extra adókra számíthatnak, inkább félreraknak, hogy ne érje őket kellemetlen meglepetés. Ezért kevesebb jut beruházásra, kutatás-fejlesztésre.
Virovácz Péter szerint a jövő évben a szűkös források miatt nem várható jelentősebb állami beruházás indulása, legfeljebb a lakossági fogyasztás emelkedésével az áfabevételek jelenthetnek pótlólagos forrást a költségvetésnek, amit aztán beruházásra fordíthat a kormány. További uniós források felszabadulásának továbbra is kicsi az esélye, így innen sem várható jelentős forrás. Legfeljebb az építőipar várakozásai jelenthetnek mentőövet. Összefoglalva, vannak jelek arra, hogy a beruházási lejtmenet megáll, de ez inkább remény, mint biztos állítás.
Mindennek köszönhetően egyelőre a csoda kategóriába tartozna, ha jövőre a magyar gazdaság a miniszterelnök által óhajtott 3-6 százalékos növekedési ösvény felső határához közelítene. Sokkal nagyobb a valószínűsége annak, hogy alatta marad, vagy éppen csak eléri a három százalékos alsó határt. Erre utal az is, hogy az Európai Unió friss előrejelzése szerint a magyar gazdaság jövőre 1,8 százalékkal nő majd, de az ING Bank közgazdászainak előrejelzése szerint is csak 2,9 százalékkal bővül majd Magyarország bruttó hazai terméke (GDP) jövőre, és az elemzői átlag is ebbe az irányba mutat.
Virovácz Péter arra is felhívta a figyelmet, hogy a CATL, illetve a BMW debreceni gyárának beindulása ugyan benne van a jövő évre vonatkozó előrejelzésekben, a két gyár termelésének azonban igen nagy – 80-85 százalék – az importigénye, így az itt keletkező hozzáadott érték nagyon csekély. Ezt a hatást erősíti, hogy legalább részben vendégmunkásokat alkalmaznak ezekben a gyárakban, ezért az ő jövedelmük sem az országot gazdagítja. Ahhoz pedig, hogy a miniszterelnök által remélt 3-6 százalékos növekedés felső határát közelítse jövőre a magyar növekedés, valódi csodának kellene történni, amire valljuk be, kicsi az esély.