Ötszáz forintos benzin: ne dédelgessünk olyan álmokat, hogy a kormány közbelép

Ötszáz forintos benzin: ne dédelgessünk olyan álmokat, hogy a kormány közbelép

Szerdától ismét drágulnak az üzemanyagok (Forrás: Sippakorn Yamkasikorn / Unsplash)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Mi az oka annak, hogy újabb lélektani határt készül átlépni a benzinár? Messze vagyunk-e a literenkénti 600 forintos ártól? Érdemes-e a környező országokba menni tankolni? És mit tehetne a magyar kormány jelen helyzetben a benzinár csökkentése érdekében? Ezekről a kérdésekről beszélgettünk Bujdos Eszterrel, a holtankoljak.hu ügyvezetőjével.

– Hogy ment a lélektani határ fölé a benzinár?
– Nem számítottunk a nyáron ilyen mértékű emelkedésre. Ennek  háttérében az áll, hogy az OPEC-országok nem hajlandók nagyobb mennyiségű olajat kitermelni és ezzel mesterségesen generálják a magas olajárakat. Ezért a gazdasági szereplőknek az a legnagyobb félelme, hogy a gazdaság élénkülésével egyre nagyobb lesz az igény az olajra és félnek attól, hogy a kínálati oldal kevés lesz, ez hajtja fel most a Brent-olaj árát, ennek hatására fogjuk szerdán elérni az 500 forintos gázolaj átlagárat. Persze már most is van olyan kút, ahol 550 forint a gázolaj literenkénti ára.

– Tapasztalható lesz-e esetleg visszaesés az autóhasználatban?
– Kicsit olyan ez, mint a cigaretta ára: annak is folyamatosan emelkedik az ára, fogadkoznak is rendszerint a dohányosok, hogy milyen dobozárnál szoknak le, de hát ez nagyon ritkán történik meg. Vagyis az autóval is így vagyunk, hogy ameddig szükségünk van a járműre, addig használjuk. Emlékeztetnék például, hogy pár éve még 400 forintnál beszéltünk hasonló lélektani határról és ennek ellenére még mindig rengeteg autó van az utakon. A töltőállomásokról is azt az információt kapjuk, hogy jelenleg még nem tapasztalható visszaesés, a gázolaj esetében például azért nem, mert még zajlanak bizonyos mezőgazdasági munkálatok, nekik pedig mindenképpen szükségük van üzemanyagra. A benzinre pedig a magas ár mellett az lesz majd hatással, ha esetleg a koronavírus-járvány miatt újból kijárási korlátozásokat vezetnek be. Addig ugyanúgy járunk dolgozni, visszük a gyerekeket az iskolába, a benzinforgalom is normális lesz addig. Talán november elején látszik majd meg a keresleten az, hogy mennyire megnövekedett az üzemanyag ára. És azt sem tartom kizártnak, hogy másról mondanak majd le az emberek, mert a közlekedésről nem akarnak, vagy esetleg nem tudnak.

– Mi kell a 600 forintos benzinárhoz? Mikor érhetjük el ezt az újabb lélektani határt?
– A Brent-olaj esetében beszélnek százdolláros hordónkénti árról, ilyen esetben beszélünk a fogyasztókra nézve 550 forinti literenkénti átlagárról. Durva becslés alapján 130 dolláros hordónkénti ár alapján jöhet a 600 forintos benzinár, erre pedig még soha nem volt példa. Az előrejelzéseket nézve egyelőre nem látjuk azt, hogy akár jövőre be kéne rendezkednünk a 600 forintos árra. Az OPEC-országok is azt a pontot keresik az olajár kapcsán, ami már nincsen hatással a keresletre, az Egyesült Államoknak pedig az a nagy félelme – noha egyelőre nekik is kedvező ez a magas olajár –, hogy visszafogja majd a gazdaság felpörgését.

– Régiós összevetésben hogy áll Magyarország?
– Déli szomszédaink évek óta drágábbak, a gázolajat tekintve pedig a visegrádi négyek közül Magyarország a legdrágább. De figyelembe véve az útiköltségeket, pont elbuknánk azt az összeget, amit megspórolnánk, ha valamelyik szomszédos országba mennénk tankolni.  

– Mit tehet a kormány ez ellen?
– A jövedéki adó lenne az, amit a jogszabályban tudna módosítani a kabinet. Április elsején csökkentette a kormány a jövedéki adót, hiszen a jogszabály úgy szól, hogy ha a Brent-olaj az adott negyedéven belül 50 dollár fölé emelkedik, akkor csökkentett a jövedéki adó, ha viszont alá kerül, akkor magasabb lesz. A sajtó többszöri kérdésére a kormány azt mondta, hogy ezért nem is szándékoznak beavatkozni a továbbiakban, csak ha 6-700 forintig emelkedne literenként az üzemanyag ára. Vagyis nem kell olyan álmokat dédelgetnünk, hogy a kormány közbelépne ezen a téren.
A másik oka viszont a hazai drágulásnak a forint árfolyama a dollárral szemben. Elvégre volt már korábban 83 dollár az olajár, és joggal vethetnénk fel a kérdést, hogy akkor miért nem volt ennyire drága a benzin. Azért, mert akkor nem 311 forintot kellett fizetni a dollárért, csak 270-et. Emellett pedig 10-15 forintos áremelkedést tulajdoníthatunk egy tavaly május óta a benzinkutakra is kiterjesztett kereskedelmi különadónak, és úgy néz ki, hogy ez a különadó egyelőre marad is. Ennek a kivezetésével csökkenthetné a kormány a töltőállomások terheit.