Nem hajlandók válaszolni a kormányzat képviselői arra, háború sújtotta területnek nyilvánítják-e Kárpátalját az után, hogy már a régiót is orosz rakétatámadás érte múlt vasárnap.
Nagy port kavart, hogy nyár végén elengedte a kárpátaljai menekültek kezét a magyar kormány, mondván a térség nem számít háború sújtotta területnek. Ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy augusztus 21-e óta csak azoknak jár szálláshely a magyar állam támogatásával, akik a kormány megítélése szerint „Ukrajna katonai műveletekkel közvetlenül érintett közigazgatási egységeiből” érkeztek. Hogy az egyes ukrán megyék érintettek-e, arról három kormányzati szereplő dönt: Pál Norbert Magyarországra menekülő személyekért felelős kormánybiztos, Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter, illetve Szijjártó Péter, a külügyi tárca vezetője. A Magyar Hang mindhárom érintettet kereste még a támadás napján – Pál Norbertet a Miniszterelnökség sajtóosztályán keresztül –, ám egyikük sem érezte fontosnak a válasz adást. Ehhez hasonlóan hiába írtunk Navracsics Tibornak a sajtóosztályán keresztül, miután a közigazgatási és területfejlesztési miniszter felel azért, hogy a háború sújtotta megyék listáját minden hónap 10. napjáig megküldje a helyi védelmi bizottságok részére, valamint ezzel egy időben a hivatalos honlapján közzétegye. A legmegdöbbentőbb hallgatás ugyanakkor egyértelműen Orbán Viktor miniszterelnöké, aki cikkünk keddi megírásáig egyáltalán nem jelezte felháborodását amiatt, hogy már Kárpátalját is érik orosz találatok. Szijjártó Péter egyébként közösségi oldalán annyit írt, „tovább kell fokozni a béketörekvéseket, mert minden egyes nap újabb és újabb pusztítással jár, és minden egyes nap a háború eszkalálódásának veszélyét hozza magával”.
Korábban a Magyar Helsinki Bizottság élesen bírálta a magyar kormányt amiatt, hogy a továbbiakban nem segíti a kárpátaljai menekülteket, szerintük a döntés két–három ezer embert érintett, többségében gyerekeket. Az orosz dróntámadás után a Magyar Hang megkeresésére úgy fogalmaztak: az elmúlt napok eseményeiből is látszik, hogy egész Ukrajnát érinti a háború. – Azon túlmenően, hogy jogsértő ilyen alapon különbséget tenni az ideiglenes védelemben részesülők között, teljesen abszurd is az az elképzelés, hogy egy másik ország megmondja, Ukrajna mely részeit érinti a háború. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága szerint Ukrajnába nem biztonságos viszszatérni – tették hozzá. És hogy mit tudnak arról, mi lett a korábban szélnek eresztett kárpátaljai menekültekkel? Szerintük azok a családok, amelyek kiestek a támogatott lakhatásból, nagyon nehéz helyzetbe kerültek. – Tudunk olyan családról, amely kénytelen volt visszatérni Ukrajnába. Többen ideiglenes lakhatási megoldást kerestek, és vannak olyan családok, amelyeknek a Magyar Máltai Szeretetszolgálat biztosít szállást. Hosszú távú megoldás továbbra sem látszik – tették hozzá.
A kárpátaljai családok nagy része magyar anyanyelvű, sokgyermekes roma, sokan írni-olvasni sem tudnak. Bár az állami támogatás megszűnt, a Fővárosi Önkormányzat továbbra is segít nekik. Kiss Ambrus, a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója még szeptemberben azt nyilatkozta lapunknak, hogy a náluk lakó 200 családnak év végéig biztosítanak szállást, nekik nem kellett augusztus 21-én kiköltözniük. – Eddig az ellátásukra napi 5000 forintot kaptunk az államtól egy ember után, ez szűnt meg a nyár végén – a főváros számára is váratlan módon. Kiss hangsúlyozta, ők a családok integrációját is segítik. A sok esetben alulszocializált kárpátaljai gyerekek között már akadnak olyanok, akiket felvettek technikumba. Ugyan a lapunk megkeresésére Pál Norbert nem válaszolt, a 24.hu-nak annyit írt: „A kormány figyelemmel kíséri az Ukrajnában zajló folyamatokat és fegyveres összecsapások kiterjedését, amennyiben szükséges, ezen fejleményekkel összhangban meghozza a megfelelő döntéseket”.
Ez a cikk eredetileg a Magyar Hang 2024/47. számában jelent meg november 22-én.
