Ki veszélyezteti a békét? A Nyugat! Ki tesz a békéért? Mi, magyarok! Negyven éve ugyanaz volt a nóta, mint ma – nem tragi(komi)kus ez valahol? Egy kép anatómiája.
A béke a jövőnk! Békét, biztonságot a világnak! A béke vívmány, nem adottság! Tárgyalást, megegyezést, leszerelést! Európa ifjúsága – Európa biztonsága! Miénk a szocializmus, miénk a béke! Ilyen transzparensekkel vonultak végig a Mártírok útján (a mai Margit körúton) a Margit-szigetig azok a fiatalok, akik részt vettek az 1983. május 7-ei budapesti békefesztiválon, amely egyúttal a béke és barátság hónapjának nyitánya volt. A szocialista propaganda a hidegháborúra az Amerikai Egyesült Államok és a nyugat-európai országok felelőtlen politikájának következményeként tekintett: „A világon mindenhol egyre erősödő hanggal – de tettekkel is – követelik az emberek a béke megőrzését. Nyugaton is fokozódik a fegyverkezési verseny elleni tiltakozás, terebélyesednek, erősödnek a békemozgalmak. A budapesti fiatalok korábban már számos fórumon felvetették – lehetőséget kérvén arra –, hogy utcai felvonuláson is, cselekvő módon demonstrálhassák béke vágyukat” – vezette fel a budapesti KISZ-bizottság és az Országos Béketanács szervezésében megvalósuló eseményről szóló beszámolóját a Magyar Nemzet.
A Marczibányi téri Úttörő és Ifjúsági Házban békeszemináriumot hívtak össze, ahol a részvevők megvitatták, mit tesz, mit tehet az ifjúság a békéért. Már itt is fiatalok százai hallgatták az előadókat és a felszólalókat, köztük Cservény Vilmost, a KISZ Központi Bizottságának osztályvezetőjét, Sugár Andrást, a Magyar Televízió munkatársát, Kende István egyetemi tanárt. A déli órákban a Széna téren, az egykori Margit körúti fegyház mártírjainak emlékművénél mintegy tízezer fiatal gyűlt össze a béke védelmében. Innen indult a menet a Margitszigetre, ahol színes kulturális műsor várta a demonstrálókat: volt politikai vetélkedő, kaszkadőrbemutató, videodisco és nosztalgiaműsor is egy dunai hajón. Koncertet adott a V’Moto-Rock, az Anonimus rézfúvós kvintett és a XI. kerületi dixielandzenekar
Békeharc
A rendőri erőszak miatt vonult be a köztudatba a pusztavacsi békefesztivál, amit egy évvel a budapesti után rendeztek meg a nukleáris fegyverek elleni tiltakozás világnapja alkalmából, augusztus elején. Nem a politikai jelszavak és „szocialista béketörekvések” vonzották a fiatalokat, hanem a kor legnépszerűbb zenekarai, a Prognózis, a V’Moto-Rock, a Solaris, az R-Go, a P-Box, az Első Emelet, a Lord és a P-Mobil koncertjei. Közel 150 ezren vettek részt a fesztiválon, ahol egy színpadról ledobott sörösüveg miatt tömegverekedés tört ki, amit a karhatalmi erők bevonásával oszlattak fel, a korabeli sajtó pedig megpróbálta elhallgatni a botrányt. Öt évvel később így emlékezett minderre a Dél-Kelet újságírója, Szabó János: „Az öt évvel ezelőtti délután az ottlévők közül sokakban döbbenetes élményként marad meg. Íme, így kell egy több tízezres tömeget gyorsan, szakszerűen szétverni, megfelelő technikával, könnygázzal, vízágyúval, lovasrendőrökkel, farkaskutyákkal, gumibottal! Vigyázat, a hatalom nemcsak jóságos, ütni is tud!”
Az egykori Ipari Minisztérium
A Margit körútnak ezen a részén 1882-től katonai börtön működött. 1951-es bezárásáig főleg politikai elítélteket tartottak fogva itt. 1919 és 1944 között több mint 3000 embert végeztek itt ki. A második világháború után, a Horthy-rendszer elnyomó gépezetére utalva adták a Mártírok útja nevet a körútnak, 1945-ben. De ezt követően is ítéltek és végeztek itt ki politikai foglyokat, többek között Rajk Lászlót. Később a Ganz-gyár ipari iskolája kapott helyet a telken, majd ott állt az épülő metró szervizépülete, amely az 1956-os harcok fontos helyszíne lett.
1971-ben 132 millió forintból épült fel a szocializmus presztízsberuházásaként a Kohó- és Gépipari Minisztérium nyolcemeletes, 13 ezer négyzetméteres irodaháza, amely több mint kilencszáz ember befogadására volt alkalmas. A tervezéssel az Iparterv 8-as számú irodáját bízták meg: Kévés György vezetésével Mészáros Géza és Farkas Ipoly dolgozott a terveken. A 270 méter hosszú, de igen keskeny telekre kellett elhelyezniük a főváros akkor legnagyobbnak számító irodaházát. A kivitelezés a metró építése miatt két ütemben valósult volna meg, 1970-re készült az első rész, a második ütem csak a metró budai szakaszának befejezése után kezdődhetett volna el. Ez azonban nem valósult meg, azon a részen ma a Mammut bevásárlóközpont áll. A minisztérium építésekor nem volt szempont, hogy a hatalmas tömb miként befolyásolja a levegő minőségét. A környék legnagyobb környezetvédelmi problémája, a Hűvösvölgyből érkező és a Margit hídig vezető budai szélcsatorna elzárása miatt 2013-ban jelentették be: a Gazdasági Minisztériumhoz tartozó épületet lebontják. Helyén ma a Széllkapu park áll.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2023/22. számában, az Időgép mellékletben jelent meg június 2-án.
