Az Északi Áramlat 2 vezetékrendszer németországi szakaszát üzemeltető vállalat csak akkor kaphat tanúsítványt a földgázszállítás megindítására, ha a német törvények szerinti társasági jogi formába szerveződik, közölte a hálózatos iparágak működését felügyelő hatóság, a Bundesnetzagentur. Ennek megtörténtéig felfüggesztették a földgázvezeték üzembe helyezését megelőző hatósági eljárást – írta meg az MTI.
Erre tekintettel a beruházást irányító Nord Steam 2 AG, svájci központú cég úgy határozott, hogy egy német leányvállalatot hoz létre a vezeték németországi szakaszának üzemeltetésére. Ez a cég lesz a csővezeték németországi szakaszának tulajdonosa és üzemeltetője.
Így ennek az új leányvállalatnak kell majd teljesítenie az energiaipari törvény független rendszerüzemeltetőkre vonatkozó követelményeit – emelte ki a hatóság, utalva a jogszabály azon pontjaira, amelyek alapján a vezeték üzemeltetését és a benne szállított gáz értékesítését szét kell választani.
Mint írták, a tanúsítási eljárás az új cég felállításáig szünetel. A hatóság majd a leányvállalat – mint új kérelmező – által újonnan benyújtott dokumentumok alapján dönt az ügyben a törvényben előírt négy hónapból megmaradt időn belül.
A Handelsblatt című német üzleti lap cikke szerint a felfüggesztés következtében több hónappal meghosszabbodhat az üzemeltetési tanúsítvány kiadásának folyamata.
Az Ukrajnát elkerülő Északi Áramlat 2 vezetékrendszer a duplájára, évi 110 milliárd köbméterre növelné a már meglévő Északi Áramlat kapacitását. Az eredeti tervek szerint a létesítményt 2021 végéig helyezték volna üzembe, az üzemeltetési tanúsítványt legkésőbb 2022. január 10-ig tervezték megszerezni.
Ugyanakkor a fő beruházó orosz Gazprom – a Nord Stream 2 AG tulajdonosa – az eljárás vége előtt is elindíthatja a földgázszállítást, bár ebben az esetben szabálysértési bírságot kockáztatna.
A Bundesnetzagentur eljárását nagy figyelemmel kísérik az Európai Bizottság mellett a beruházást ugyancsak élesen bíráló washingtoni kormányzatnál is.
Az Európai Bizottság és az Egyesült Államok mellett Lengyelország és Ukrajna sem szeretné, ha üzembe helyeznék az új vezetékpárt. A többi között attól tartanak, hogy Moszkva túl nagy befolyásra tenne szert Németországban.
Az évi 55 milliárd köbméter – a már meglévő vezetékpárral azonos – szállítási kapacitású vezetékpár révén Oroszország elvileg kiiktathatja Ukrajnát mint tranzitországot, és egyetlen útvonalra terelheti az Európának szánt gázszállítmányok 80 százalékát, egyúttal domináns helyzetbe kerülne a német piacon, mert részesedését 40 százalékról több mint 60 százalékra emelné.
