Ha 2020 még nem sújtotta volna eléggé a mozisokat, a Warner év végi bejelentése már tényleg feltehette a pontot az i-re. A stúdió ugyanis közölte, idén az összes jelentős filmjét egyszerre tervezi a mozikba engedni, illetve megfuttatni a – 2021 második felében hozzánk is megérkező – HBO Maxon. Olyanokat tehát, mint amilyen a Mátrix 4, a Démonok között 3, esetleg a régóta várt Dűne. Nem lepődhetünk meg persze a stúdió tervén, ahogy a tavaly a Trollok a világ körül-t inkább a neten bemutató Universal döntésén sem. A teljesen kiszámíthatatlanná váló helyzetben egyre kevésbé engedhetik meg maguknak, hogy kockáztassanak, és újabb egy-másfél éves csúszásokkal számoljanak. Másrészt a moziknak is minden korábbinál nagyobb szükségük lesz a látogatókra, különben hiába oldják fel végül a korlátozásokat, ők is lehúzhatják a redőnyt. Amivel nemcsak a kulturális élet válik szegényebbé, de újabb tömegek maradnak munka nélkül.
Megszenvedik ezt az időszakot a hazai mozik is, de nagy részük – szerencsére – még kitart. A Budapest Film vezetője, Liszka Tamás november közepén beszélt arról nekünk, hogy addig több százmilliós kiesést okozott számukra a járványhelyzet. Pedig ők időközben elindították a Távmozit, tehát legalább nem nulla bevétellel kellett számolniuk. A Cirkó filmjei is nézhetőek a neten, de a legkisebb művészmozi esetében ez még kevesebb pénzt hozhat vissza. Miután viszont ősszel arra kérték a nézőiket, hogy a fennmaradás érdekében vásároljanak minél többen bérletet, kicsivel jobb helyzetbe kerültek.
Mi a helyzet a többiekkel?
Több mozit, illetve forgalmazót kérdeztünk arról, mire számítanak az idei évtől, látnak-e esélyt a helyzet normalizálódására.
A legnehezebb talán azok helyzete, akik tisztán a piacról élnek meg, tehát még csak egy önkormányzati fenntartóra sem számíthatnak, ráadásul a streaming-piacról sem érkezik bevételük. Sőt, a CineWorld hálózathoz tartozó Cinema City extra kiesést is el kellett szenvedjen, miután az online debütált Trollok a világ körül vetítéseiről nem tudott megállapodni a forgalmazóval. Igaz, a helyzetnek itt a felek elmondása szerint nem volt köze a netes premier körüli amerikai vitákhoz.
Na de mi lesz a helyzet akkor, ha például a Warner döntése miatt is kieséssel kell számolni? Erről még nem lehet többet tudni Buda Andrea kommunikációs vezető szerint. Egyébként is úgy látja, ezek inkább olyan nyilatkozatok, amik egy mozimentes időszakban kevésbé meglepőek. De ne temessük szerinte a mozikat, fontos lesz, hogy a nézők újra visszatérhessenek a termekbe. A 2021-es multiplexes kínálat egyébként nagyban épít majd a tavalyi kimaradókra: az új James Bond-filmre, a King's Man-re, a Wonder Woman 1984-re. A Cinema City forgalmazójaként működő Fórum Hungary-től is azt válaszolták megkeresésünkre: a tavaly március előtti viszonyok fokozatos visszaállására számítanak. Már persze, „ha bejelentik a veszélyhelyzet elmúltát, minden megelőző-korlátozó intézkedés megszűnik, továbbá ez az Egyesült Államokban is megtörténik, hogy a stúdiók nyugodtan mozikba küldhessék nagy filmjeiket”. Mindenesetre készülnek az olyan régóta várt filmekkel még, mint amilyen a Fekete Özvegy vagy a Dzsungeltúra.
Buda Andrea lapunknak hozzátette: a Cinema City egy állandó munkatársa sem lett elküldve, csak a diákmunkások azok, akiket nem tudnak alkalmazni ebben az időszakban. Számítanak-e a kieső bevételek miatt további állami támogatásra? A kommunikációs vezető elmondása szerint a Mozisok Országos Szövetsége igyekszik lépéseket tenni ez ügyben, ők abszolút a szervezet mögött állnak.
Bár sokan már az ágazat kihalásától tartanak, de a mozisok és a filmrajongók tudják, hogy a közösségi filmnézés élménye nem helyettesíthető semmilyen egyéb technikával – válaszolta megkeresésünkre a Budapest Film vezetője. Liszka Tamás szerint az is biztos, hogy a filmkészítők a mozi és streaming közül előbbit választanák. – Most viszont – Magyarországon már másodjára – nincs választásunk: pillanatnyilag vagy az interneten vetítünk, vagy sehogy. A Budapesti Távmozi gyors létrejötte számunkra persze nagy technológiai és morális siker, de egyáltalán nem tekintjük a szakmánk új medrének, legfeljebb egy ügyes kis B-tervnek, amivel átvészeljük ezt a néhány hónapot. Úgy tervezünk, hogy a tavasz elején újra megnyithatjuk az igazi mozikat, és ahogy a járvány lassanként lecseng, úgy térünk vissza a normális kerékvágásba – adott hangot reményének. A Távmozira átmentett fesztiválok nézőszáma egyébként nagyjából megfelelt a korábbi mozis eredményeknek, de a műsorrendi távmozis vetítések kevesebbeket vonzottak, mint normálisan. Ezt biztatónak tartja: ha a ritkán látott művekért át is jönnek a nézők, de a repertoár esetében szerinte inkább kivárják, hogy moziban láthassák azokat.
Tavaly egyébként két új streaming-szolgáltató is elstartolt, a Netflix és az HBO GO mellett így előfizethetünk a művészfilmes Cinegóra, illetve a magyar alkotásokra fókuszáló Filmióra. Előbbin vannak olyanok, amik csak külön vásárolhatóak meg, de így is széles kínálattal számolhatnak a havi előfizetők. Olyan online premiert viszont nem terveznek egyelőre, amit nem előz meg mozibemutató, bár egy elhúzódó járványhelyzet esetében nem zárható ki szerinte ez sem.
– Szerintem a mozikat sokkal súlyosabban érinti a bezárás, több embert foglalkoztatnak, nagyobb a költségoldaluk (helyszín- és eszközpark-bérlés, illetve az eszközök amortizációja), míg bevételi oldaluk a nullára esett. Persze, a forgalmazóknál is van bérköltség, és állnak a fiókban a bemutatandó filmek (sok esetben úgy, hogy marketingre is költöttek már), de bevételeik lehetnek az egyéb szolgáltatásokon keresztül (streaming, TV), amennyiben foglalkoznak ezzel – válaszolta kérdésünkre Gyenis Ajándok ügyvezető. Szerinte ha lesz is visszarendeződés, hosszú években mérhető folyamatról kell beszélnünk, miután a gazdasági visszaesés miatt az emberek kevesebbet költenek szórakozásra. Teljes visszarendeződésre nem is számít: valószínűleg lerövidül szerinte az az időszak, amíg egy filmet csak moziban játszanak.
A Filmio a Nemzeti Filmintézet régóta várt projektje, és szintén havi előfizetéssel működik. A Filmalap jogutódjaként működő intézménytől megkeresésünkre elmondták: a járványidőszak felgyorsította a folyamatokat, így különösen fontosnak tartották a Filmio elindítását. Több mint 220 alkotással indultak, hetente két újabb mű kerül fel, decemberben olyanok, mint a Ripacsok, a Gyula vitéz télen-nyáron, a BÚÉK vagy a Szeleburdi család. Még csak néhány hét telt el az indulás óta, de az érdeklődés már most felülírta a várakozásaikat. – A 2021-es tervek közé tartozik, hogy a filmek mielőbb angol felirattal is nézhetőek legyenek, és készül az platformhoz okostévés applikáció. Hosszabb távon pedig cél, hogy a visegrádi négyek is kapcsolódhassanak saját tartalmakkal a felülethez – válaszolta a Filmintézet, hozzátéve, hogy premierekre szintén készen állnak, továbbá előfizetés nélkül is lehet majd egy-egy filmet nézni.
Bár online videótára az egyszerre forgalmazó és vetítő Cirkónak is van, de ők is az újranyitást várják leginkább. A kilátások most reménykeltőek: úgy látják, ha sikerül eladniuk ötszáz bérletet, akkor már bizakodva várhatják a jövőt. December elejéig több mint háromszáz fogyott, és nagyon bíztak a karácsonyi időszakban. A Cirkó részéről Deák Zsuzsanna úgy fogalmazott: a 2020-as évet szerinte a művészmozik még jobban is megsínylették, mint a multiplexek. A hasonló filmekre ugyanis a nyitás időszakában, júniustól novemberig jóval kevesebben ültek be, mint egyébként. Ezért egyfajta második premiert is terveznek az ezalatt bemutatott műveknek, így a Polanski-féle Tiszt és kémnek, az iráni Nincs gonosznak vagy a Martin Edennek. De számos új filmjük, köztük a Berlinalén sikerrel futott Perzsa nyelvleckék is csak arra vár, hogy végre újranyithassanak.
Gyors visszarendeződésre a forgalmazók sem számítanak. Az idei év még rossz lehet, 2022-re kezdhetnek visszaállni a dolgok – válaszolta lapunknak a Mozinet részéről Böszörményi Gábor. A moziba járási kedvet visszavetheti szerinte az is, hogy az emberek most fedezik fel: a különféle streaming-platformokon szinte végtelen mennyiségű film érhető el. Ő a Felkészülés meghatározatlan ideig tartó együttlétre című új magyar film modelljének terjedésére is számít. Ebben az esetben is nagyon lerövidült ugyanis a mozibemutató, továbbá az online premier közti idő. A november közepi zárás után pár héttel már debütált a film a Cinegón. A Mozinet mindenesetre a mozikra fókuszál a jövőben is, több filmjük pedig már látható volt premier előtt, de a zárlat miatt a bemutatót halasztani kellett. Ilyen a Fassbinder után rövidebb formában, de azért még mindig három órás terjedelemben feldolgozott Berlin Alexanderplatz, a sokak új kedvenceként emlegetett malacos dokumentumfilm (Gunda), ahogy a francia vígjátékmeglepetés A beszéd is.
A UIP-Duna Film általában 20-25 filmet szokott fogalmazni, 2020-ban viszont csak 10 bemutatót tartottak. Náluk is keresztülhúzták a számításokat: a márciusi lezárás az Emma bemutatójának hetére esett, és A láthatatlan ember sem futhatta ki magát. A nyári újranyitással szerencsére tudtak javítani. – A tavaszra, nyárra tervezett nagyobb bemutatókat a stúdiók (Paramount, Universal) a második félévre vagy 2021-re halasztották, és ezeket később folyamatos újratervezések követték a járványhelyzet amerikai és nemzetközi alakulása nyomán. 2021 viszont erős év lehet, ha a jelenlegi bemutatóterv nem változik nagyot – tette hozzá Vajda Erzsébet ügyvezető igazgató. A nyár vége szerinte megmutatta, hogy ha van kínálat, az emberek továbbra is szívesen moziznak. Az idei évre pedig újabb szuperprodukciókkal készülnek, így a Top Gun: Maverick-kel, a Minyonok 2-vel, a Mission: Impossible 7-tel és a Hang nélkül 2-vel.
A Magyarhangya részéről Bognár Péter borúlátóbban fogalmazott: – 2020 nyilvánvalóan katasztrofális évként fog bevonulni a filmforgalmazás történetébe. Nemcsak itthon, hanem az egész világon. A pusztítás egyelőre felmérhetetlen, és csak pislogunk, hogy hol és mikor fog ez megállni. Mi sem biztos, hogy túléljük, de itt dinoszauruszok hullanak, mi meg csak pici hangyák vagyunk – fogalmazott. Pedig ők a bemutatni tervezett filmek javát azért el tudták még juttatni a nézőkhöz. A boldogságvirágot például egy hónappal a márciusi első zárás előtt. Legalább aktuálisak voltak, elvégre a film egy rejtélyes vírust terjesztő növényről szól. A nyáron sikerült bemutatniuk a Corpus Christi-t is, de a november 12-re kitűzött tibeti Lufit már ismét elsodorta a lezárás. Ugyan a tavalyi filmjeik elérhetőek a különböző netes platformokon, de az itteni bevételek nagyságrendekkel kevesebbek, mint ami a moziforgalmazásból most kiesik.
– Problémának látjuk, hogy a filmforgalmazóknak nincs hatékony képviselete a jelenlegi kormányzatnál. Rejtélyes módon, míg márciusban a filmforgalmazók és moziüzemeltetők is kaptak adókedvezményt, a mostani lezárásban már csak a mozik részesülnek ilyenben. Franciaországban már születnek azok a törvények, amik arra kényszerítik a nagy globális platformokat, hogy a hazai ágazatban költsék el profitjuk egy részét. Nálunk ennek nyoma sincs. Mi nemhogy a Netflixet, de a köztévét sem érdekeljük. Ha arra lennének szorítva, hogy vásároljanak tartalmakat tőlünk, azzal sokat segítenének a magunkfajta, bevétel nélkül maradt művészfilm-forgalmazókon – fogalmazott Bognár. Azt ugyanakkor jó hírnek tartja, hogy az NKA-pályázatok bőkezűbben lettek kiírva. A fesztiváltermés pedig szintén bizakodásra ad okot: tucatjával születtek szerinte most is „félelmetes mesterművek.” Azt viszont kétségesnek tartja, hogy mindenfajta publicitás nélkül ezek eljutnak-e még a hazai mozikba, főleg egy ilyen időszakban. Sok filmet pedig hiába előzne meg nagy hírverés, ha a mozik zárva vannak: Mundruczó Kornél nemzetközi sztárokkal forgatott Pieces of a Woman-jét is popcornnal a kezünkben néznénk, ezt viszont már megelőzte a globális Netflix-premier.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2021/01. számában jelent meg, december 30-án.
