A félelem bére (ha fideszes vagy)

Baj van. Illetve nem úgy van baj, mert az idő múlása természetes dolog, az idő múlásával való alkalmankénti fájdalmas szembesülés is az, úgyhogy mindjárt vissza is vonom a nyitó kijelentésemet. Tehát nincs baj, egyszerűen csak szinte észrevétlen elszaladt két-három évtized, folytonos médiaháborúban előfordul az ilyesmi, ezért akik csupán mostanság ébredtek közéleti öntudatra, vagy politikai szimpátiaváltással kerültek egyik úgynevezett oldalról a másik úgynevezett oldalra (MSZP-nyugdíjasból Fidesz-nyugdíjas, Jobbik hazafiból Fidesz-hazafi – meg akárhány variáció, mi a közelmúltunkból eszünkbe juthat), nem igazán fogják érteni, miként fordulhat elő, hogy a Fidesz által fémjelzett honi jobboldal az ország folytatólagosan elkövetett leuralásának harmadik korlátlan etapjában is elnyomatástól senyved.

Aki nyíltan vállalja fideszességét, arra semmi jó nem vár szerte e hazában, megbélyegzik, karrierileg kicsinálják, rászállnak, elhallgattatják – és ezt nem csak úgy kamukázzák, hanem halálosan komolyan hiszik mindazok, akik állítják, meg azok is, akik befogadják. Aztán rettegnek közösen tovább. Konkrét példák persze nem nagyon vannak, de ez most mindegy is, nem erről fogok írni. Hanem, hogy ez a mára pusztán groteszk póz honnan is ered. Ekkora és ennyire sziklaszilárd legendát ugyanis még a Habony–Rogán Művek sem lenne képes légüres térre felépíteni. És nem is kell nekik, mivel az alap tényleg az, hogy fideszesnek lenni sokáig egyáltalán nem volt akkora bulika, mint manapság.

Miért nevetséges a fideszes tájékoztatás új médiajanicsárjainak kvázi mindenható kormány melletti lázadása? Olvassa el Dévényi István teljes cikkét! Vegye meg idei negyedik lapszámunkat (tartalomjegyzék itt), vagy kössön online előfizetést!