Hétszer több az autista a bevándorló-hátterű gyerekek között Norvégiában

Egy norvég kutatás szerint a bevándorló-hátterű gyerekek között hétszer több az autista, mint a Norvégiában született anyák gyermekei között. A különbség akkora, hogy nem lehet szó véletlenről, viszont az okok nem egyértelműek. Ahogy minden betegségnél, az öröklött és a környezeti tényezők szerepe is felvethető, de ezt sokkal nehezebb feltárni, mint magát a jelenséget dokumentálni.

Anne Lise Høyland, a trondheimi Olavs kórház kutatóorvosa autizmussal diagnosztizált gyerekeket kezel, és az elmúlt években egyértelmű trendre figyelt fel. „Autista gyerekeket vizsgáló és kezelő orvosként jól látom, hogy az érintett gyerekek között egyre többek anyukája Norvégián kívül született” – nyilatkozta Høyland a Sciencenoeway.no tudományos magazinnak. A kutató a norvég orvosi szövetség folyóiratában publikált tanulmány egyik szerzője. Amikor kollégáival beszélgetett a jelenségről, kiderült, hogy mindenkinek ez a benyomása. A diagnózisok gyakoriságán felül azt is érezték a klinikai pszichiáterek, hogy a bevándorlógyerekek betegsége súlyosabb, mint a norvégoké. (A cikkben néhol betegségnek nevezzük az autizmust, noha tudjuk, hogy egyesek ezt a tünetegyüttest inkább „állapotnak” vagy „viselkedéstípusnak” szeretik hívni. De ez csak játék a szavakkal, a lényeget nem érinti, és a betegség szó könnyebben befogadható a nem szakemberek számára is – a szerk.)

• Milyen összefüggés van a bevándorlóháttér és az autizmus között?
• Milyen okokra vezethető mindez?
• Fel lehet-e ezt használni a kezelésben?