Nem a tejcukorérzékenyek léte szorul magyarázatra, hanem azoké, akik nem azok

A tejcukor-érzékenység nem betegség, hanem az ember ősi állapota. Persze ez nem vigasztalja azt a nagyjából hárommillió magyart, aki kisebb-nagyobb mértékben szenved, ha tejterméket fogyaszt. De nem a tejcukorérzékenyek léte szorul magyarázatra, hanem azoké, akik képesek megemészteni a laktózt. Eddig azt hittük, tudjuk, hogy e képesség miért jelent meg az evolúció során, de egy most közzétett, hatalmas vizsgálat eredményei azt mutatják, az elméleteink távol állnak a valóságtól.

Az ember, ahogy minden emlősállat, anyatejjel táplálja kicsinyeit, azok újszülött korában. A tej szénhidráttartalmának jelentős része tejcukor (laktóz) formájában van jelen, amely két cukoralegységből (egy glükózból és egy galaktózból) álló, úgynevezett diszacharid-molekula. E szénhidrátok sok energiát rejtenek, így a csecsemőnek nagyon előnyös felvennie őket, ehhez azonban egy enzimmel (a laktázzal) le kell őket bontania alkotóelemeikre. De ez a legtöbb kisbaba számára semmilyen problémát nem okoz, hiszen öröklötten rendelkeznek a laktázzal, azaz a DNS-ükben van egy gén, amely a szoptatás ideje alatt lehetővé teszi a laktáz termelését, és így a laktóz – és vele együtt a tej – megemésztését.

A szoptatás befejezése után az emlősök többé már nem isznak anyatejet (általában), így nincs szükségük a laktáz enzimre a továbbiakban. Egy szükségtelen fehérje termelése energiapazarlás lenne, ezért teljesen indokolt volt, hogy a laktázgén aktivitása az ősi Homo sapiensekben a felnőtt korra gyakorlatilag megszűnt. Csakhogy az állattenyésztés beindulásával újabb tejforrás tűnt fel az emberek közvetlen környezetében, és a tej fogyasztása, magas energia-, illetve fehérjetartalma okán, kifejezetten előnyös volt – felnőttkorban is.

• Miért okoz problémát a tejcukor
• Hogyan alakult ki a tejcukor-tolerancia?
• Mikor veszélyes a laktózérzékenység?

A teljes cikket a Magyar Hang augusztus 12-én megjelent, 2022/33. számában olvashatja el. Vegye meg nyomtatott kiadásunkat, vagy olvassa el a cikket a Magyar Hang Plusz felületén online!