Az EU két év alatt látványosan csökkentette orosz energiafüggőségét – ez azonban nem vonatkozik Magyarországra. Két éves az erre vonatkozó program, amely az egyik legátfogóbb uniós válasz volt az orosz invázióra.
Egy héttel azt követően, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát, 2022. március 1-jén Versailles-ban találkoztak az EU-s állam- és kormányfők. A rendkívüli csúcstalálkozón elfogadtak egy nyilatkozatot, amelynek egyik pontja az volt, hogy az Európai Uniónak fokozatosan és az évtized végéig teljesen le kell válnia az orosz energiahordozókról. Ez a dokumentum valamennyi tagállami vezető, így Orbán Viktor egyetértésével is született meg. Ugyanekkor az állam- és kormányfők felkérték az Európai Bizottságot arra, hogy készítsen tervet az orosz gáz-, olaj- és szénbehozataltól való túlzott mértékű uniós függés mielőbbi csökkentésére. A Bizottság 2022. május 18-án benyújtotta a REPowerEU tervet.
A REPowerEU az uniós energiaágazat stratégiai autonómiájának megerősítése mellett a tiszta energiára való átállás támogatására és a reziliensebb energiarendszer érdekében való összefogásra összpontosít. Ezzel párhuzamosan az EU szankciókat is hozott erre az energiaágazatra nézve: megtiltották az orosz kőolaj és finomított kőolajtermékek, valamint az orosz szén tengeri behozatalát. Ugyanakkor ez nem vonatkozott a vezetékes szállításokra – ez tulajdonképpen csak a Magyarországot ellátó Barátság 2-t jelentette, mert a Lengyelországba irányuló Barátság 1-ből a lengyelek leállították a vásárlást –, illetve a cseppfolyós földgáz (LNG) behozatalára. A tagállamok ugyanakkor kötelezettséget vállaltak, hogy ezeket a vásárlásokat is igyekeznek kiváltani más beszerzési forrásokkal, annak érdekében, hogy 2030 helyett már 2027-re megszűnjön az orosz energiafüggőség – minden tagállamban.
A REPowerEU költségvetési forrásokat is rendelt a célok eléréséhez és illeszkedett az EU azon célkitűzéséhez, hogy a gazdaság zöldítése minél hamarabb történjen meg, a 2050-es kibocsátás-semlegesség elérésére vonatkozó terv részeként. Két év elteltével az Európai Bizottság számvetést készített. Ebből kiderül, hogy az orosz gáz (csővezeték és LNG) behozatala a 2021-es teljes EU-import 45 százalékáról 2023-ra 15 százalékára esett vissza. Ennek kompenzálására az EU az orosz gázellátást más nemzetközi beszállítóktól származó importtal helyettesítette. Norvégia és az Egyesült Államok lett a legnagyobb gázszolgáltató, 2024 márciusában az EU gázimportjának 34 százalékát, illetve 20 százalékát képviselve.
Az Európai Bizottság nevében Ursula von der Leyen elnök és két illetékes uniós biztos egy közleményt adott ki, amelyben többek között kijelentik: „közös erőfeszítéseink eredménye mindenki számára világos. Jelentősen csökkentettük az orosz energiaimportot, szorítva a Kreml háborús gazdaságát, és szolidaritást vállaltunk ukrán barátainkkal. Megbízható nemzetközi partnerekkel dolgoztunk azon, hogy szükség esetén helyettesítsük az orosz importot, beleértve az EU energiaplatformja keretében történő közös beszerzéseket is.” Felidézik azt is, hogy 2022 nyarán az orosz piaci spekulációknak köszönhetően az energiaárak meredeken emelkedni kezdtek, de az uniós válaszlépéseknek köszönhetően a piacok stabilizálódtak és az árak mára visszatértek a háború előtti szintre. – Megtörtük energiafüggőségünket Oroszországtól, és Putyin vezetékei már nem zsarolás eszközei Európa ellen – áll a dokumentumban.
A második évfordulóra valamennyi tagállamra vonatkozóan egy összesítést készített az Európai Bizottság. Magyarország kapcsán megállapítják, hogy hazánk 2022-ben az olajimport tekintetében 84 százalékban függött Oroszországtól, ami egyrészt a legnagyobb arány az EU-ban, másrészt 2014 óta ez a legmagasabb szám. – Magyarország továbbra is erősen függ Oroszországtól a fosszilis tüzelőanyagok importjának nagy része tekintetében, és a diverzifikációs erőfeszítések lassúak maradtak. Szerbia az orosz gáz fő belépési pontja az országba, az Ukrajnán áthaladó áramlások jelentős csökkenését követően. Az orosz-magyar tranzitszerződés 2024 végi lejártát követően Magyarország az ellátás domináns részében egy betáplálási pontra támaszkodik, tovább növelve az ellátási zavarok kockázatát – áll a brüsszeli értékelésben.
