45 ezer forintból kellene megoldani egy fogyatékkal élő havi ellátását

A tavaly év végén elfogadott szociális törvénnyel a kormány egyértelművé tette, az állam kíván lenni az utolsó a sorban, ha rászorulókról kell gondoskodni. A döntés nagy felháborodást váltott ki annak ellenére is, hogy a legtöbb esetben a gyakorlatot emelte törvényszintre. Hiszen akinek lehetősége van rá, akár erőn felül is arra törekszik, hogy elkerülje saját maga vagy hozzátartozója állami gondozását, vagyis az intézményi ellátását.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai alapján kijelenthető, hogy ilyen terület a fogyatékkal élők ellátása is: a 2016-os mikrocenzus alapján mintegy 408 ezer ember él fogyatékossággal – a statisztika 83 ezerrel kevesebbet mutat, mint 2011-ben, a változás a KSH szerint a rokkantsági nyugdíj felülvizsgálatának hatása. E népesség 95,5 százaléka, vagyis 390 ezer ember magánháztartásban, míg alig 4,5 százaléka intézetben él. Az otthonápolást 2023-ban is igen szerényen támogatja az állam: az ápolási díj alapösszege bruttó 45 665 forint – ami az 1996-os átlagbérnek felel meg –, az emelt összegű ápolási díj (súlyosan fogyatékos személy ápolásakor) bruttó 68 500, míg a kiemelt összegű ápolási díj bruttó 82 200 forint 2023-ban. A gyermekek után járó otthonápolási díj (gyod) megegyezik a minimálbérrel, azaz bruttó 232 ezer forint. A juttatások igénybevétele esetén ráadásul kereső tevékenység – legalábbis alkalmazottként, bejelentve – legfeljebb 4 órában folytatható. Arra tehát nincs mód, hogy az érintett családok a támogatást igénybe véve házi ápolót foglalkoztassanak például azért, hogy teljes állásban dolgozva jobb anyagi feltételeket tudjanak teremteni.

• Milyen extra kiadásokkal jár az otthonápolás?
• Mit mondanak a jogszabályok a támogatott lakhatásról?
• Mit sikerült teljesíteni a hangzatos célkitűzésekből?
• Mire mennek az uniós forrásból rendelkezésre álló milliárdok?
• Vannak-e fejlesztések azokban a régiókban, ahol a brüsszeli pénz nem használható fel?

A teljes cikket a Magyar Hang hetilap július 21-én megjelent, 2023/29. számában találja. Vegye meg nyomtatott kiadásunkat, vagy olvassa el a cikket a Magyar Hang Plusz felületén online!

Olvassa el a teljes cikket online, Magyar Hang Plusz előfizetéssel! Egy hónap csak 1690 forint!

Előfizetek
Már előfizettem, belépek Beléptem, elolvasom a cikket!