Nemrégiben minden idők egyik legrosszabb évének nevezte az ideit méhészeti szempontból Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) elnöke. A kedvezőtlen időjárás miatt nemcsak akácmézből lett gyenge az idei termés – ecsetelte az Agrárszektornak –, de az utána következő mézelő növények, a selyemkóró, a szelídgesztenye és a facélia is jóval kevesebbet adott, mint egy átlagos évben, egyedül csak a napraforgó mézelt remekül.
Az általunk megkérdezett szakember azért árnyalta a képet. – Ha az elmúlt évtizedhez viszonyítunk, akkor közepes méztermés várható, de ha régebbre tekintünk vissza, akkor már csak gyengéről beszélhetünk. Olyan jó évek már nincsenek, mint a kilencvenes években voltak, már nem lehet ugyanazt kihozni egy méhcsaládból, mint akkoriban vagy előtte – mondta lapunknak Fulmer Takács Ferenc, a Fulmer Méhészet tulajdonosa. Az okok között természetesen szerepel a klímaváltozás, de a méhész még jelentősebbnek tartja az ember által okozott környezeti ártalmat, amely folyamatosan rontja a szakma esélyeit. Szakértők szerint az elmúlt tizenöt évben megduplázódott a környezetbe juttatott permetszerek és növényvédő szerek mennyisége, ráadásul sok helyütt olyan peszticideket használnak, amelyek nagyon hamar megölik a méheket és a többi rovart.
• Van-e méz a kínai „mézben”, és ha igen, mennyi?
• Melyik iszlám országból érkezik még hamisabb méz, mint Kínából?
• Honnan vegyen az ember mézet, ha pénze fejében valódi mézet szeretne fogyasztani?
A teljes cikket a Magyar Hang hetilap szeptember 15-én megjelent, 2023/37. számában találja. Vegye meg nyomtatott kiadásunkat, vagy olvassa el a cikket a Magyar Hang Plusz felületén online!
Olvassa el a teljes cikket online, Magyar Hang Plusz előfizetéssel! Egy hónap csak 1690 forint!
ElőfizetekMár előfizettem, belépek Beléptem, elolvasom a cikket!
