Egykor telefonközpont volt, manapság Ed Sheeran száll meg ott

Százhúsz évvel ezelőtt, 1903-ban készült el a főváros első telefonközpontja a Nagymező utcában, amely azonban csak rövid ideig volt használatban. Pár év alatt egyre nagyobb igény mutatkozott az új találmány iránt, rohamosan növekedett az előfizetők száma, így egyre inkább szükségessé vált egy új központ létrehozása. A tervpályázat nyertese a svájci származású magyar építész, Ray Rezső Vilmos lett, akinek nevéhez a budafoki Törley-gyár, -kastély és -mauzóleum, a Margit-szigeten álló víztorony és Baross utca több bérháza is fűződik. Az általa tervezett és a Horváth Mihály téren 1910–14 között felépült Józsefvárosi Telefonközpont monumentális és aszimmetrikus elrendezésű épületegyüttesén a historizáló stílusjegyek, a szecesszió és a lechneri építészetből kinövő nemzeti romantika jellegzetességei egyaránt tetten érhetők.

Ez volt az első olyan vasbeton épület, amely állami beruházásban valósult meg, a faragott mészkő és klinkertégla burkolat által elrejtett szerkezetet Zielinski Szilárd tervezte, akivel Ray a Margitszigeti víztornyon is dolgozott. Ray már korábban is foglalkozott hasonló megbízatással: a század elején a Petőfi Sándor utcai Belvárosi Telefonközpontban a távírda központi géptermét építette át újszerű, tizenhat méteres fesztávolságú vasbeton szerkezet kialakításával. Bár a józsefvárosi épület már 1913-ban készen állt, a háború miatt csak 1917. július 14-én éjfélkor kezdte meg működését.