„A magyar zöldek hazaárulók”

A cikk, amelynek címe és fő mondanivalója ez volt, a Debrecen mellett épülő akkumulátorgyár elleni tiltakozás sötét hátterét leplezi le. A Magyar Nemzet néven megjelenő sajtótermék közölte a minap. A szerző ugyanannyit ért az akkumulátorgyártáshoz, mint én, annak tehát nem sok értelme volna, ha a CATL által alkalmazni kívánt technológia környezeti következményeiről vitatkoznánk. Egyikünket sem ez késztette írásra. Vitára közöttünk különben sem kerülhet sor, mert töprengéseim nem jelennének meg „testvérlapunkban”. („Több mint rokonság s nem éppen rokonszenv” – dünnyögi az a bizonyos dán királyfi, hasonló bitorlási ügyre utalva egy angol darabban.)

„Valakinek érdekében áll tönkretenni Európát” – a cikkíró azt fejtegeti, hogy kik és miért bujtogatják Debrecen, Komárom, Göd, Iváncsa, Tata lakóit e hasznos és környezetbarát létesítmények ellen, és magabiztosan cáfolja a Soros-világösszeesküvés zöld ügynökeinek átlátszó kifogásait. Engem pedig a kétféle kommunikációs stratégia különbsége foglalkoztat, a rendíthetetlen politikai propagandistáé, aki népes olvasótáborát hétről hétre ellátja gyűlölnivalóval, és a zöldeké, akik, mint én, összevissza beszélnek. Nemigen tehetnek mást, ez a dolguk: érveket és ellenérveket mérlegelnek, adott esetben az akkumulátorgyártás vagy az atomerőmű előnyeit és hátrányait. Nem egy csalhatatlan gyógymódot próbálnak eladni híveiknek, ők a beteg életéért aggódnak.

Vagy csak úgy tesznek. Hogy megtévesszék a közvéleményt. Hiszen fő aggályuk, hogy a sivatagosodó Alföld közepén nem lenne szabad ilyen hatalmas vízigényű beruházásba kezdeni, állítólag alaptalan. A hazaáruló zöldek ostora biztos forrásból tudja, hogy a minden eddiginél nagyobb akkumulátorgyár vízigénye csupán 3300 köbméter lesz naponta. Vajon hogy lehet akkor, hogy Gödön egy jóval kisebb gyár ötször ennyi vizet fogyaszt? Miért kell a Duna mellé telepített komáromi létesítményhez átvezetni napi 15 ezer köbméter karsztvizet a Tatai-medencéből? Miért nem tisztított szennyvizet használnak ott is inkább, amivel a debrecenieket hitegetik? Alkalmas-e a tisztított szennyvíz a hűtőtornyok hűtésére, amelyekben a legmagasabb veszélyességi fokozatú, különösen tűz- és robbanásveszélyes anyagot tárolnak? Sokan sokfélét gondolhatnak erről, a kormányhivatal honlapjáról eltüntetett szakvélemény szerint mindenesetre akár 60 ezer köbméterre is felmehet a tervezett üzem vízigénye. Nincs annyi szennyvíz talán az egész vármegyében! Vagy például ki tudja, hogy mivel jár, ha egy gyár körül, mint Gödön, a talajvízben N-metil-2-pirrolidont találnak, de csak a megengedett határértéknél kevesebbet? Nem értek hozzá.

• Mi ebben a jó nekünk?
• A zöldek kicsodák?
• Ki okoz nagyobb kárt az országnak: Bayer Zsolt vagy az akkumulátorgyárak?

A teljes cikket a Magyar Hang február 10-én megjelent, 2023/6. számában találja. Vegye meg nyomtatott kiadásunkat, vagy olvassa el a cikket a Magyar Hang Plusz felületén online!