Intézménybezárások télre, önkormányzati home office, létszámleépítés – ilyen és ehhez hasonló módon próbálják túlélni az elszálló rezsiárakat a települések. De hogyan látják a helyzetet a polgármesterek? Három település vezetőjét kérdeztük.
Drávaszerdahely 169 fős falu Baranya megyében, ám az országban egyedülálló módon kistelepülésként is működtetnek boltot és lángosozót is. Mint Alpár György polgármester a Magyar Hangnak elmondta, ez azért fontos, mert „ma az a település halálra van ítélve, ahol nincs bolt”. A rezsiemelés viszont nehéz helyzetbe hozza ezen – eddig is nulla forintos haszonnal működő – szolgáltatások fenntartását, még a polgármester sem látja, hogyan tudnák ezt kigazdálkodni az új árak mellett.
Ugyanakkor Alpár György szerint nem is főként a legkisebb települések, hanem a nagyobb, intézményeket is üzemeltető önkormányzatok kerülnek igazán nehéz helyzetbe a télen. – A nagyobb településeket le fogja térdeltetni a rezsiemelés, de a polgármesterek nem mernek beszélni arról, hogy nagy baj lesz – vélte. Ő egyébként nem számít arra, hogy kapnának támogatást, „a kormánynak le van tolva a gatyája, szerintem államcsőd van, csak nem mondják ki”.
• Milyen fájdalmas döntéseket kell a településeknek meghozni ahhoz, hogy spórolni tudjanak?
• Hogyan oldják meg a lakossági szolgáltatások biztosítását a nehéz körülmények között?
• Miért számít állami segítségre Schmidt Jenő TÖOSZ-elnök, Tab fideszes polgármestere, és milyen kompenzációt javasoltak?
A teljes cikket a Magyar Hang szeptember 2-án megjelent, 2022/36. számában olvashatja el. Vegye meg nyomtatott kiadásunkat, vagy olvassa el a cikket a Magyar Hang Plusz felületén online!
Olvassa el a teljes cikket online, Magyar Hang Plusz előfizetéssel! Egy hónap csak 1690 forint!
ElőfizetekMár előfizettem, belépek Beléptem, elolvasom a cikket!